Gyorskeresés a katalógusban
Bejelentkezés
Naptár
h k s c p s v
 
1
 
2
 
3
 
4
 
5
 
6
 
7
 
8
 
9
 
10
 
11
 
12
 
13
 
14
 
15
 
16
 
17
 
18
 
19
 
20
 
21
 
22
 
23
 
24
 
25
 
26
 
27
 
28
 
29
 
30
 
31
 
 
 
 
Támogatók

 

Címlap

200 éve született a legnagyobb szókincsű magyar költő

Megjelenési adatok
Megjelenés dátuma: 
2017-02-26

200 éve született a legnagyobb szókincsű magyar költő

2017. február 26., 10:00 szerző: Civil Tudósítónktól 
 0 komment
Irodalmi esten emlékezett meg a Genius Savariensis Szabadegyetem Arany János születésének 200. évfordulójáról az Egyházmegyei Könyvtár Barokk olvasótermében.

Simon Katalin gyűjteményvezető köszöntötte a megjelent érdeklődőket és dr. Fűzfa Balázs irodalomtörténészt, az est házigazdáját, valamint Lutor Kata egyetemistát és Rozmán Kristóf tanárt, akiktől verseket, dalokat hallhatott a közönség.

Fűzfa tanár úr tréfásan megkérdezte a közönségtől, hogy ki a világ legnagyobb költője. Természetesen egyhangú feleletet kapott: Arany János, akiről Szerb Antal ezt írta: "Minden szál hozzá vezetett, és minden szál tőle vezet, a magyar szellemi életnek ő a sugárzási központja."

Fűzfa Balázs szerint Arany János a magyar nyelv egyik legnagyobb művésze, egyik leggazdagabb szókincsű költőnk, a magyar líra megújítója. Sokkal modernebb, izgalmasabb költő, mint általában gondolni szoktuk. Nyilasi Balázs költő, irodalomtörténész szerint Arany a kétirányú látás költője, műveiben a modern ember elbizonytalanodásának a létérzése jelenik meg. Korunk posztmodern költészete is egyre bátrabban nyúl vissza hozzá.

Lutor Kata, Rozmán Kristóf, dr. Fűzfa Balázs a barokk könyvtárban

Arany a szabadságharc leverése után felismerte, hogy neki, mint költőnek feladata a nemzet bátorítása. A walesi bárdok üzenete egyértelmű: a költő sosem alkudhat meg a zsarnoksággal. A Híd-avatással, Arany legborúlátóbb művével Rozmán Kristóf előadásában ismerkedhetett meg a közönség. - Haláltánc ez, amelyet nehéz olvasni és még nehezebb elmondani - hangsúlyozta Fűzfa Balázs -, soraiból kihallik a könnyed játék a szavakkal, a nyelvvel. A vers a költő egy kevésbé gyakori témájával, a nagyvárosi élettel foglalkozik.

Arany többszólamú balladája, A Szondi két apródja Fűzfa tanár úr szerint egyike a 12 legszebb magyar versnek, melyben a két énekes a múltat pengeti lantján, míg Ali szolgája a jelenről beszél. Olvasásakor érzelmi, gondolati mélységek érintenek meg bennünket. Vannak esetek, amikor egy-két ember is elég példát mutat, akinek van bátorsága ahhoz, hogy ellentmondjon Ali rémuralmának, személyiségmegfosztó erejének. Felvetődik a kérdés: megfosztva nyelvünktől, ruháinktól, nemünktől képesek vagyunk-e önmagunk maradni? Ritka élményben volt része a közönségnek, amikor a balladát Fűzfa tanár úr és tanítványai, Kata és Kristóf közös előadásában hallhatta.

Tátrainé Kulcsár Irén