Rendkívüli sajtótájékoztatót tartottunk az egyetem ügyében, melyen csak mi vettünk részt, és dalban mondtuk el, hogy mi szerkesztőségünk álláspontja. Íme a végeredmény:

A kar már nem akarja a gyarmati karmát,
meg a rektori kalmárt, csak azt az almát,
ami áll ott majdnem az A-clubbal szemben,
mint skótok és angolok egymással ijedten,
mert úrrá lett rajtunk, mint frizurán Figaró,
Na olyan itt Faragó, pénzt akaró,
valóságot takaró, ma karon ragadó,
macarone-t harapó, haragos apó.
Bár nem olyan azért itt, mint a Yalen,
fáj, hogy járhatnánk mi is az élen,
és lennének zsenik a mérnökképzésen,
azt hiszem ez az érzésem.
Mert a SEK is úgy járhat, mint Shrekben a lápvidék,
Sekélyessé válik, mint Marshallék, Barneyek,
Fájhat, mint a rossz tata-prosztata,
hát az egyetem legyen inkább aposztata.
Adjátok vissza az egyetlenünket,
a legszebb helyünket, az egyetemünket!