Gyorskeresés a katalógusban
Bejelentkezés
Naptár
h k s c p s v
 
1
 
2
 
3
 
4
 
5
 
6
 
7
 
8
 
9
 
10
 
11
 
12
 
13
 
14
 
15
 
16
 
17
 
18
 
19
 
20
 
21
 
22
 
23
 
24
 
25
 
26
 
27
 
28
 
29
 
30
 
31
 
 
 
 
Támogatók

 

Címlap

Cselekvőképes tudást átadni

Megjelenési adatok
Megjelenés dátuma: 
2010-03-31
Évfolyam: 
7. évf.
Szám: 
14. sz.

Milyen feladatokat jelent az oktatók munkájában a kompetencia alapú oktatásra történő átállás? Milyen mérésértékelés alkalmazható a kompetencia alapú felsőoktatásban? E kérdésekre adtak válaszokat múlt kedden azok a szakértők, akik két Szombathelyen koordinált egyetemi projekt részt vevőinek tartottak előadást a Regionális Felsőoktatási Forrásközpont Konferenciatermében. Mint ahogy arról beszámoltunk (Szombathelyen koordinált egyetemi projektek: újabb állomás – NYME SEK Hírlevél VII. évfolyam 11. szám), az NYME Képzők képzése program a Nyugat-magyarországi Egyetemen, valamint Pedagógiai szolgáltató és kutató hálózat kialakítása a pedagógusképzésben, a nyugat-dunántúli régióban című projektje a Társadalmi Megújulás Operatív Program keretében valósul meg. Évek óta szükség lenne azon módszerek felsőoktatásban történő alkalmazására, amelyeket előadóink bemutatnak – mondta dr. Gáspár Mihály projektgazda. Az oktatók többsége nincs tisztában a kompetencia fogalmával – folytatta a projekt vezetője –, ám remélhetőleg ez a képzők képzése révén megváltozik, s a közeljövőben elkezdődhet a felsőoktatási pedagógusok képzése. Dr. Iker János, a másik projekt irányítója kifejtette: a magyar felsőoktatás jelenleg nem elavult ismereteket közvetít, az intézményeknek van elég hallgatójuk, valamint képzett és tudományosan minősített oktatóik. Az alapvető probléma a munkaerőpiac és a képzés közötti összhang hiánya – nem csupán a pedagógusképzésben. „Ma minden szakmai követelménynek megfelelően tanítunk, de ha a frissdiplomás tanítani kezd, nem tud mit kezdeni a tanulási, illetve a magatartási nehézségekkel küzdő gyerekekkel, s hadilábon áll az oktatásszervezéssel is, így azt sem tudja, hogyan motiválja a nebulókat. A multinacionális vállalatok véleménye szerint a magyar munkaerő képzett, de motiválatlan” – hallottuk. Iker János hozzátette, a projektek révén Nyugat-Európában és Amerikában már bevált módszereket kívánnak alkalmazni, a gyakorlatorientáltság jegyében. Olyan tananyagot adnak közre, amely szintézist teremt a felsőoktatás pedagógusképzése és a gyakorlat közoktatása között, ennek révén pedig az elméleti szakemberek és a gyakorlathoz közel álló kollégák jobb együttműködését szeretnék elérni. Az első előadó, prof. dr. Falus Iván hangsúlyozta, amikor kompetenciáról beszélünk, az attitűdöknek egyenrangúnak kell lenniük a tudással és a képességekkel. A kompetencia alapú oktatás abban jelenti a fordulatot, hogy az intézményeknek nem azt kell tanítaniuk, amihez megfelelő szakemberekkel rendelkeznek, hanem azt, amire a hallgatóknak szükségük van ahhoz, hogy a munkaerőpiacon „eladható” tudással bírjanak. Így az egyes intézmények sajátos arculatot, alakíthatnak ki. A következő szakember, prof. dr. Mátrai Zsuzsanna szerint tipikus reakció a felsőoktatásban tapasztalható változások idején, hogy az oktatók felteszik a kérdést: nem voltunk elég eredményesek? Ráadásul épp hogy befejeződik az egyik változás, következik is a másik. „Ha tárgyilagosak akarunk lenni, vannak objektív okok. Az egyik, hogy a felsőoktatás tömegesedett, hiszen amíg a 20. század elején a gimnáziumokban a leendő akadémikusok ültek, ma koránt sem ez a helyzet. A másik, hogy amíg korábban a tanárként végzett fiatal pedagógusként dolgozott, ma sok esetben iskolán kívül, például bankban vagy marketing területen kap állást. A hallgató számára tehát a túlélés feltétele az, ha minél több olyan dolgot tanítunk meg nekik, amelyek sok munkakörben alkalmazhatók. Ez számunkra kényszer a rendkívül gyorsan változó világban. A kompetencia cselekvőképes tudást jelent.” Mátrai Zsuzsanna felhívta a figyelmet arra, hogy az eddigi – vizsgarendszerű, egyszeri – értékelési rendszert is meg kell változtatni. Portfólió alapján történő minősítésre van szükség, amely sok tevékenység aktuális eredményeit (sikereit és kudarcait egyaránt) tükrözi.