Gyorskeresés a katalógusban
Bejelentkezés
Naptár
h k s c p s v
 
 
 
 
 
 
1
 
2
 
3
 
4
 
5
 
6
 
7
 
8
 
9
 
10
 
11
 
12
 
13
 
14
 
15
 
16
 
17
 
18
 
19
 
20
 
21
 
22
 
23
 
24
 
25
 
26
 
27
 
28
 
29
 
30
 
 
 
 
 
 
 
Támogatók

 

Címlap

Élete, illata van - Kristóf Ágota-emlékkönyv bemutató a Kanizsai Dorottya Gimnáziumban

Megjelenési adatok
Megjelenés dátuma: 
2016-04-07

Élete, illata van - Kristóf Ágota-emlékkönyv bemutató a Kanizsai Dorottya Gimnáziumban

 

2016.04.07. - 11:30 | Rozán Eszter - Fotók: Sulics Boglárka, Varga András

Élete, illata van - Kristóf Ágota-emlékkönyv bemutató a Kanizsai Dorottya Gimnáziumban

Egy iskola mindig büszke a volt diákjaira, különösen akkor, ha az egykori tanítvány kimagasló életútjával öregbíti alma mátere hírnevét. Kristóf Ágota – vagyis Agota Kristof – Kossuth-díjas írónő a Kanizsai Dorottya Gimnáziumban érettségizett 1954-ben. A gimnázium baráti köre emlékkönyvet adott ki az írónőről Elindultam szép hazámból címmel. 

 

2014-ben a Kanizsai Dorottya Gimnáziumban konferenciát rendeztek egykori tanítványuk, a Kossuth-díjas írónő, Kristóf Ágota tiszteletére. Ekkor született meg az emlékkönyv létrehozásának a gondolata, mely részben a konferencián elhangzottakra támaszkodik, de ki is bővíti azt. Az elhatározást tett követte, és a gimnázium baráti körének, illetve Puskás Tivadar polgármester támogatásának köszönhetően a B.K.L. Kiadó gondozásában Elindultam szép hazámból címmel megszületett a kötet.

A könyvbemutatót nagy érdeklődés kísérte, ami azt bizonyítja, hogy Kristóf Ágota kultusza él, és élni is fog. A bemutatón a gimnázium diákjai is részt vettek, Mayer Borbála Kristóf Ágota: Tavasz című versét szavalta el, Bíró Bálint pedig az írónő életrajzával ismertette meg a közönséget.

Kristóf Ágota élete nem volt könnyű. Miután 1954-ben a Kanizsai Dorottya Gimnáziumban megszerezte az érettségi bizonyítványát, férjhez ment korábbi történelemtanárához, majd pár hónapos kislányával Svájcba emigrált. Itt először óragyárban dolgozott, de volt eladó és fogászati asszisztens is. Svájcban először magyarul írta a műveit, később azonban áttért a francia nyelvre. Első regénye, Le Grand Cahier, A nagy füzet címmel 1986-ban jelent meg. Szász János rendezésében film készült belőle, mellyel a 48. Karlovy Vary-i Nemzetközi Filmfesztiválon elnyerte a Kristály Glóbuszt 2013 júliusában. Műveit több mint negyven nyelvre fordították le. A bemutatóra eljött az írónő testvére, Kristóf Jenő is, ezzel is biztosítva a folytonosságot, hogy Kristóf Ágota, ha nem is személyesen, de családja részéről visszatért.

Puskás Tivadar polgármester köszöntőjében elmondta, a gimnázium épülete olyan értékeket, szellemiséget hordoz, melyet őrizni kell. Utalt arra is, hogy Kristóf Ágota az egyetlen olyan Kossuth-díjas alkotónk, aki nem magyar nyelven írt. A mai világban egy nyomtatott könyvet dicsérni nem modern dolog, de ezt a kiadványt az ember mégis szívesen lapozgatja, mert élete, illata van, mely Kristóf Ágota szellemiségét őrzi. 

Módos Tibor, a gimnázium igazgatója kihangsúlyozta, az iskolának szüksége van egykori tanítványokra, akikre felnézhetünk, egyúttal megköszönte Puskás Tivadar segítségét az emléktábla és a kötet létrejöttében. Merklin Ferenc, a gimnázium tanára ismertette a kötetet. Az Elindultam szép hazámból című emlékkötetben remekül illeszkedik a forma a tartalomhoz, mivel mind megjelenésében, mint tartalmában igényes. A címoldalon az írónő szülőházának tetejét láthatjuk, a hátoldalon pedig azt az utat, ahol elhagyta az országot. Ez persze lehet az az út is, amelyiken visszatér. A szövegeket a fotók teszik élővé. A kötet nem csupán a konferencia anyagára támaszkodik, jóval több, bensőségesebb annál. Megtaláljuk benne az írónő életrajzát, az előadások szerkesztett változatát, lírai visszaemlékezést, és bibliográfiát. Petőcz András a nyelv kérdését járja körül, nyelvi szempontból vizsgálja A nagy füzetet. Felmerül a kérdés, ha Kristóf Ágota nem magyarul írt, akkor már nem is magyar? A válasz egyértelmű, igenis magyar, jó példa erre Janus Pannonius. Osztrovszkij Natali A nagy füzetet mutatta be középiskolás szemmel. Fiatalkora ellenére jól tájékozott, jól ismeri például a szereplők viszonyrendszerét. A gimnázium falai között is más szemmel járt Kristóf Ágota miatt.

A bemutatón kerekasztal-beszélgetésre is sor került, melyen a szerzők közül Czetter Ibolya, Ölbei Lívia, Szunyogh László és Kovács Katalin vettek részt. Gergó Judit elsőként arra volt kíváncsi, ki hogyan találkozott Kristóf Ágotával. Judit egy dokumentumfilm hatására vált Kristóf Ágota rajongóvá. Dr. Czetter Ibolya, a Savaria Egyetemi Központ Esztétikai Nyelv és Irodalomtudományi Intézet igazgatója 1989-ben hallott először az írónőről. Márai művei inspirálták arra, hogy más, hazánktól elszakadt írókkal is foglalkozzon, így talált Kristóf Ágotára, aki azonnal beszippantotta. Az foglalkoztatta, ki is lehet ez a szikár, szókimondó ember. Közben aztán kiderült, hogy az édesanyja ismerte az írónőt, együtt jártak gimnáziumba. Az írónő már akkor is érdekes személyiség volt, aki kitűnt az irodalom iránti szeretetével.

Ölbei Lívia újságíró, színikritikus, a Színházi Kritikusok Céhének tagja küldetésének tartja a Kristóf Ágota-kultusz ápolását. 1997-ben személyesen is találkozott Kristóf Ágotával a kőszegi könyvtárban, akiben egy közvetlen, őszinte embert ismert meg. Lívia úgy véli, utólag kicsit zavarba ejtő visszagondolni arra, hogy ő már akkor is ismerte, amikor még nem volt híres. Kicsit Kertész Imrére hasonlít a helyzet, aki sokáig az el nem ismertség homályában lapult, aztán a Nobel-díj után hirtelen mindenki visszaemlékezett rá. A Kristóf Ágotával való találkozás nagyon fontos esemény volt számára, úgy érzi, azóta tartozik az írónőnek. Gergye Krisztiánnal való kapcsolata is meghatározó. A Kőszegi Várszínház mutatta be Kristóf Ágota: Elsurranó patkány című darabját a Gergye Krisztián Társulat és a Nemzeti Színház közös produkciójaként.

Szunyogh László szobrász az emléktábla elkészítésére való felkérés után olvasta el A nagy füzetet, ami egyből magával ragadta. Az első olvasás után azonban még egyszer bele kellett mélyednie, hogy kiválaszthassa a megfelelő jelenetet. A művel azóta is elégedett, pontosan eltalálta azt, ami a legjobban jellemző a könyvre. Egy szöveget nem lehet szó szerint képi formában megjeleníteni, de sikerült azt a megoldást megtalálnia, mely visszaadja az ikrek dilemmáját, hogy egy személy-e vagy kettő.

Kovács Katalin, a Savaria Egyetemi Központ könyvtárának munkatársa könyvtárközi kölcsönzés során talált A nagy füzetre, és a többiekhez hasonlóan ő is megszerette. A bibliográfiát élvezettel készítette, ami egy kicsit a nyomozók munkájához hasonlít.

A kötet valóban impozáns, méltó a Kristóf Ágota örökségéhez. 

 

A hírhez tartozó képgaléria