Gyorskeresés a katalógusban
Bejelentkezés
Naptár
h k s c p s v
 
 
1
 
2
 
3
 
4
 
5
 
6
 
7
 
8
 
9
 
10
 
11
 
12
 
13
 
14
 
15
 
16
 
17
 
18
 
19
 
20
 
21
 
22
 
23
 
24
 
25
 
26
 
27
 
28
 
29
 
30
 
 
 
 
Támogatók

 

Címlap

A felsőoktatás legbefolyásosabb hallgatói gyűltek össze Szombathelyen

Megjelenési adatok
Megjelenés dátuma: 
2017-05-13

A felsőoktatás legbefolyásosabb hallgatói gyűltek össze Szombathelyen

2017. május 13., 18:15 szerző: Budai Dávid fotós: Unger Tamás 
 0 komment
A felsőoktatás legégetőbb kérdése jelenleg, az ösztöndíjak helyzetének rendezése, a hallgatók legalább negyvenszázalékos emelést szeretnének. A közgyűlés résztvevői már most is a jövőt alakítják.

Jó háromnegyedig megtelt az egyetem díszterme szombaton délelőtt tíz órakor öltönyös fiatalemberekkel és csinosabbnál csinosabb hölgyekkel. Ők mind a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciájának (HÖOK) tavaszi közgyűlésére érkeztek, amelynek ezúttal az ELTE szombathelyi campusa ad otthont. A május 12-14. között megtartott felsőoktatási tanácskozáson összesen tíz napirendi ponton rágták magukat végig az ország minden részéből, sőt a határokon túlról is idesereglő hallgatók, akik nem csak megvitatták a felsőoktatás legégetőbb problémáit, de szavaztak is róluk. Mielőtt azonban a jövőt alakító fiatalok magukra maradtak volna, köszöntötték őket az oktatás és a város meghatározó képviselői.

 

 

 

Dr. Mezey Barna, az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) rektora megnyitóbeszédében hangsúlyozta, hogy az ELTE megerősödve került ki a Nyugat-magyarországi Egyetemmel való integrációból. Növekedett az oktatói, hallgató létszám és a képzési portfólió is, vagyis mindenki jól járt, a jövő pedig rajtunk múlik – tette hozzá. Szeptembertől például bevezetik a Savaria Kiválósági Programot, amely a legjobbaknak szóló ösztöndíj, ahol azok a hallgatók részesülnek támogatásban, akiknek a felvételi pontszámuk 450 fölött volt – tette hozzá a rektor. – Nagy változások küszöbén állunk, mert a gazdasági élet szereplői annyira erős nyomást gyakorolnak a felsőoktatásra, hogy a mesterképzést sokszor alig tudjuk elindítani, mivel a cégek gyakorlatilag lábon elviszik a hallgatókat az alapképzés után. – A felsőoktatás a hallgatóktól lesz olyan, amilyen. Ők viszik hírét az egyetemeknek, rajtuk múlik minden. A mostani hallgatók már egy digitális generációt képviselnek – hangsúlyozta a rektor, és ezt mi magunk is megtudjuk erősíteni, mivel egy – a közgyűlésre érkező fiatal hölgynek – az volt az első kérdése társaihoz, hogy van-e itt wifi. A rektor hangsúlyozta, a hallgatói önkormányzatokból nőnek ki azok az egyéniségek és szervezetek, amelyek rövid időn belül meghatározzák a társadalom és mindannyiunk életét. – Nagyon jó a kapcsolatunk a HÖOK-kal, viták persze vannak, de sok kérdést hasonlóan látna, mint mi. Azt kívánom, legyen mindig ilyen jó a viszony a hallgatók érdekképviselete és az egyetem vezetése között – tette még hozzá.

– Ötven évvel ezelőtt alsó tagozatosként, ebben a teremben éltem át minden iskolai ünnepséget. A legmerészebb álmaimban sem gondoltam volna, hogy az ELTE egyszer idejön fogalmazott, dr. Hende Csaba országgyűlési képviselő, aki annak idején szintén az ELTE hallgatója volt. Elmondta, Szombathely nem csak a legrégebben lakott település a Kárpát-medencében, de olyan dinamikusan fejlődő iparváros is, ahol 2010 óta sikerült megduplázni a GDP-t és ahol jelenleg is kétezer üres álláshely van, amelyből ötszáz mérnök akár már holnap munkába tudna állni. – Szombathely egy piszok jó hely, mondta dr. Puskás Tivadar polgármester a hallgatóknak, és mindjárt el is mondta, hogy miért. Mert itt van az ország harmadik legnagyobb temploma, mert minden tizedik autóban itt gyártott kuplung van, és mert itt van az ország legnagyobb egyeteme. Puskás Tivadar annak idején aggódva figyelte, hogy miközben fia párhuzamosan végezte az orvosit és a közgázt, ráadásként a HÖOK-ban is szerepet vállalt, végül aztán mindkét egyetemet elvégezte időre – mesélt személyes élményeiről a polgármester, majd hozzátette, most büszkén fogja mesélni fiának, hogy ő is beszélhetett a HÖOK közgyűlésén.

Ruszkai Nóra és Juhász Kristóf az egri Eszterházy Károly Egyetemről érkeztek. Mint megtudtuk még soha nem jártak Szombathelyen és a városból eddig csak az egyetem szórakozóhelyét, meg a csótót látták, azt is csak a szálloda ablakából. A város felfedezése tehát beszélgetésünkkor még hátra volt. Mindketten úgy gondolják, hogy bár sokat áldoznak a szabadidejükből a HÖOK-ra, azért nem kell azt gondolni, hogy könyveik fölött gubbasztó stréber egyetemistákról van szó, ellenkezőleg, nekik hivatalból részt kell venniük a bulikon, amit ráadásul sokszor ők maguk szerveznek. A HÖOK-ban született döntések ráadásul nemcsak az egyetemek életét befolyásolják közvetlenül, hiszen a hallgatók által megvitatott kérdéseken sokszor törvények múlnak. – Amióta elnök vagyok, félévente egy jogszabály-módosítás történt, mesélte Gulyás Tibor, aki 2015 óta látja el a HÖOK elnöki tisztségét. Nagyon is van tehát értelme annak, amikor a hallgatói önkormányzatok a demokrácia szabályait figyelembe véve szavaznak. Megtudtuk, minél nagyobb egy egyetem, annál több mandátummal rendelkeznek a küldöttek, csakhogy mivel az intézetek nagyon tisztelik egymást, így hiába rendelkeznek a külhoni egyetemek mindössze egyetlen mandátummal, javaslataik hatással tudnak lenni egy többségi határozatra is – mesélt a döntési folyamatokról az elnök. A hallgatói önkormányzatok azonban nemcsak a hallgatókat legszorosabban érintő kérdésekkel foglalkoznak, a Kárpátalján élők egészségügyi szűrésétől kezdve, a mentori programokig, nagyon sokrétű a tevékenységük, amelyekbe mind döntésre kell jutni.

A rendkívüli közgyűléseket leszámítva évente háromszor gyűlnek össze az egyetemek és főiskolák önkormányzatainak képviselői. Most két okból esett a választás Szombathelyre. Egyrészt, mert az NYME-SEK az ELTE része lett, másrészt mert a HÖOK hangsúlyt fektet arra, hogy a hallgatói érdekképviselet vidéken is minél többször jelen legyen. Utalva az ELTE rektorának gondolataira, Gulyás Tibor szerint a HÖOK-ban szerzett képességek az élet minden területén hasznosak lesznek majd, legyen szó politikáról, vagy vállalkozásról – azok a diákok, akik tenni akarnak a felsőoktatásért a legkülönfélébb társadalmi rétegből érkeznek, a legkülönfélébb világnézetet képviselik, és éppen ez a jó, mert van egy józan, eredendő bölcsessége a közösségnek. Ez nem jelenti azt, hogy egy-egy fontosabb kérdésben ne vitatkoznának sokszor órákig – tette hozzá az elnök, aki szerint a legégetőbb probléma a felsőoktatásban jelenleg egyértelműen az ösztöndíjak kérdése, ehhez a területhez ugyanis már tíz éve nem nyúltak hozzá, ráadásul annak idején sokakat ki is zártak a juttatásokból. – Mivel gyakorlatilag megszűnt a motiváció, sokan vagy bele sem kezdtek a tanulmányaikba, vagy tanulás helyett inkább dolgozni kezdtek. A HÖOK álláspontja szerint az ösztöndíjak esetében legalább egy negyvenszázalékos emelés lenne elfogadható. Egyelőre nem tudni mi lesz, a tárgyalások mindenesetre folynak, és vannak biztató jelek, de még bármi lehet, hiszen a költségvetésről szóló vita még odébb van – hangsúlyozta Gulyás Tibor.

Mikor becsukódott a díszterem ajtaja, ahol a hallgatók szavazólapokkal a kezükben várták a pillanatot, hogy véleményt nyilváníthassanak, komolyan elgondolkodtunk azon, hogy valóban nagy az esély rá, hogy a most még csak jól szabott öltönyöket és divatos kosztümöket viselő csillogó szemű fiatalok, tíz éven belül már törvényekről szavaznak, és sorsunkról döntenek. Nem kérdés, hogy a hazai felsőoktatás legbefolyásosabb hallgatói gyűlnek össze most hétvégén, Szombathelyen.

Budai Dávid