Gyorskeresés a katalógusban
Bejelentkezés
Naptár
h k s c p s v
 
 
 
 
 
 
1
 
2
 
3
 
4
 
5
 
6
 
7
 
8
 
9
 
10
 
11
 
12
 
13
 
14
 
15
 
16
 
17
 
18
 
19
 
20
 
21
 
22
 
23
 
24
 
25
 
26
 
27
 
28
 
29
 
30
 
 
 
 
 
 
 
Támogatók

 

Címlap

Itt a hisztéria, de ki tette tönkre a szombathelyi egyetemet?

Megjelenési adatok
Megjelenés dátuma: 
2016-07-25

Itt a hisztéria, de ki tette tönkre a szombathelyi egyetemet?

   

Soha
nem látott mélységekbe jutott a szombathelyi felsőoktatás, indul is
bűnbakkeresés. De mi is történt valójában az egykori főiskolával az
elmúlt tíz évben?

 

 

 

 

 

A
nagy múltú Berzsenyi Dániel Tanárképző Főiskolából lett Savaria
Egyetemi Központot egyesek szerint csak a tavaly indult
gépészmérnök-képzés mentette meg. Mára a sokból csak két kar működik
itt, sokkal kevesebb szakkal és diákkal, oktatóval, mint az elmúlt
évtizedekben.

Ezt a mélyrepülést, meg az állandó pénzhiányt akarja orvosolni az ELTE-hez való csatlakozás, 2017. január 1-jén.

Főiskolák, csatlakozzatok!

De közben kitört a politikai hisztéria. A Fidesz, élén
Hende Csabával mindebből politikai előnyt akar kovácsolni, és azt
kommunikálja, hogy a SEK-et a baloldali politikusok vitték csődbe, és az
ő hibájuk volt a soproni egyemmel később kudarcnak bizonyult integráció
is. A dolog azonban így nem igaz és persze nem is ilyen egyszerű.
Nézzük meg, mi is történt az elmúlt tíz évben.

2006-ban, a baloldali kormány második választási
győzelmét követően nekiálltak a felsőoktatás átszervezésének, és ennek
egyik következménye volt, hogy fejlődésre ösztönözték a kisebb vidéki
főiskolákat. Nagyon úgy tűnt, hogy az a főiskola, amelyik nem képes
egyetemi szakokat indítani, háttérbe kerül, mert a tervek szerint a nagy
egyetemeket akarták megerősíteni. Ez a szándék egyébként azóta sem
változott.

Szombathelyen is elkezdődött a tervezés, a főiskola
vezetésének első tervei az önálló egyetemmé válás mellett szóltak. Ennek
azonban nagyon szigorú feltételei vannak: meghatározott számú egyetemi
szintű képzést kell indítani, az oktatók meghatározott hányadának
tudományos fokozattal kell rendelkezni, stb. Ezeket a szombathelyi
főiskola önerőből nem volt képes teljesíteni. Erre csak előre, tudatosan
lehet készülni, hiszen például egy tudományos fokozat megszerzése 4-5
évig is eltart. Az más kérdés, hogy a főiskola miért nem törődött már
korábban is azzal, hogy legyenek ilyen oktatói.

Nem beolvadni akartak

A főiskola vezetése döntött végül 2007 januárjában arról, hogy csatlakoznak az egyik nagy egyetemhez. Aztán arról is, hogy a csatlakozás nem beolvadást jelent, hanem integrációt,
a beolvadás ugyanis alsóbbrendű helyzetbe hozhatná a szombathelyi
főiskolát, az integráció pedig két egyenrangú intézményből hozna létre
egy új harmadikat.

Négy egyetemmel tárgyaltak. Ezek a győri Széchenyi
Egyetem, a Pécsi Tudományegyetem, a veszprémi Pannon Egyetem és a
soproni Nyugat-magyarországi Egyetem. Ebből aztán csak a két utóbbi maradt, mert a győri és a pécsi egyetemnek nem tetszett az integráció. Ők csak a beolvadást fogadták volna el.

Január végén (még mindig 2007-ben vagyunk) az akkori városvezetés sajtótájékoztatón jelentette be, hogy a főiskola bevonja őket a csatlakozási tárgyalásokba, aztán egy nappal ezt követően a főiskola vezetése meghozta a döntést,
hogy a soproni egyetemmel integrálódnak. A döntésben nem vettek részt
politikusok, egyik oldalról sem. Az integrációt azonnal bejelentették hivatalosan is.

Hibáztak, amikor Sopront választották?

A választás helyességét azóta is vitatják.

Mit akart a szombathelyi főiskola?
Függetlenül működni saját költségvetéssel, és megtartani az összes
szakot és kart. Információink szerint a soproni egyetem rektora mindent
meg is ígért, míg a veszprémi rektor korrektül elmondta, mire lehet
számítani. És az ígéretek a döntéshozóknak jobban hangzottak.

A másik döntő ok a bölcsészkar és a
bölcsészszakok sorsa volt. Veszprémben volt (és van) bölcsészkar, és
több olyan szak is, ami akkor még Szombathelyen is működött. A
szombathelyiek ezeket féltették, és ez a félelem is Sopron felé vitte
őket.

A harmadik okról nem nagyon beszélt
senki azóta sem. A tárgyalások idején épp lejáróban volt Gadányi Károly
szombathelyi, és Faragó Sándor soproni rektor megbízatása. Az
integrációval új egyetem alakult, és így mindkettőjük öt éves
megbízatása elölről kezdődhetett. A megállapodás értelmében Gadányi
rektorhelyettes, és a Savaria Egyetemi Központ elnöke lett. Ezek a címek
Gadányi nyugdíjba menetelével meg is szűntek. Mondhatnánk: szinte neki
találták ki.

Százmilliós gyors segítséget kaptak

De a döntés még nem jelentette a tényleges csatlakozást,
hiszen meg kellett állapodni a részletekben. Erre a célra hoztak létre
egy stratégiai bizottságot, amelynek tagjai Gadányi Károly rektor és a
szombathelyi dékánok voltak, elnöke pedig Nemény András, aki akkor
szocialista országgyűlési és városi képviselő is volt. Mint mondja, őt
személyesen Gadányi kérte fel, azért, mert nem tartotta szerencsésnek,
ha a főiskola alkalmazásában álló személy tárgyal a soproni egyetem
vezetőivel, vagyis a későbbi főnökeivel. Erről Nemény pár hónappal később, interjúnkban is beszélt.

Nemény most azt is elmondta, hogy ebben az időben a
főiskola komoly anyagi gondokkal küzdött, és a sárvári származású Kiss
Péter, akkori miniszter segítségével százmilliós rendkívüli támogatást
sikerült kiharcolniuk az oktatási minisztériumtól. A pénzt az
önkormányzatnak utalták át, és az önkormányzat adta tovább a
főiskolának.

A tárgyalások az év végéig tartottak, több szakértőt is
bevontak. Nem csak a csatlakozás részleteit dolgozták ki, átvilágították
a főiskola, illetve ekkor már Savaria Egyetemi Központ gazdálkodását,
pénzügyi helyzetét is, és rendbe is tették azt.

Átadták és átvették

Nemény András szerint olyan megállapodást sikerült
kiharcolniuk, amilyenre nem volt példa az országban. Az akkor meglévő
karok, és a SEK önállóan működtek, szombathelyi irányítással, külön
bankszámlával, külön gazdálkodással. Hiller István akkori oktatási
miniszternél sikerült elérni, hogy elinduljon az angol és a történelem
mesterszak, így már egyetemi szintet ért el a SEK, és megmaradhatott a
bölcsészkar is.

2007 decemberében sajtótájékoztatón jelentették be, hogy január 1-től új egyetem alakul, a NymE és a SEK integrációjával. 2008-ban sorra jöttek a jó hírek, új tudományos fokozatokat adtak át a SEK oktatóinak, elindult a pedagógiai mesterszak, 2009 januárjában újabb mesterképzéseket hirdettek meg. 2009 júliusában bejelentették, hogy nőtt a SEK hallgatóinak száma.

Nemény azt mondja, ebben a helyzetben jött el 2010, a
választások éve, látszott, hogy a Fidesz nyer, és az is, hogy
Szombathelyen is a Fidesz jelöltje lesz a befutó. Az ő egyetemi
megbízatása ekkor már lejárt, de még a választások előtt megkérte Hende
Csabát, hogy menjenek el közösen az egyetemre. Ott részletesen
tájékoztatták Hendét az eddigi munkáról és a rektorhelyettessel együtt
kérték a további támogatását. Nemény ezt úgy fogalmazta meg, hogy
korrekt módon megtörtént az átadás-átvétel.

És jött az Orbán-kormány

2011 áprilisában is arról írhattunk még, hogy egyre többen jelentkeznek a SEK-re, kétezer hallgatóval volt több, mint három évvel korábban. Októberben viszont már diáktüntetésről tudósítottunk, a szombathelyi hallgatók is tiltakoztak a felsőoktatási törvény tervezett módosításai ellen.

Tulajdonképpen ettől a módosítástól
indult a SEK hanyatlása, hiszen rengeteg, főként itt népszerű szakon
csökkentették az államilag finanszírozott létszámot.

2012-ben aztán a felvehető diákok létszámát is központilag határozták meg, ami azt is jelentette, hogy csökkentették.
Mindez persze az állami támogatás csökkenését is jelentette. Az
államilag támogatott helyek szűkítése a jelentkezők számán is
meglátszott, 2012-ben összesen 1180-an jelentkeztek a SEK-re, ami 24 százalékkal kevesebb, mint egy évvel korábban.

2012 augusztusában azt is megnéztük,
mennyibe kerül Szombathelyen egy önköltséges diploma, hiszen a
Fidesz-kormány törvénymódosítása miatt egyre kevesebb az államilag
finanszírozott hely, sokan csak a fizetős képzésben tanulhatnak.
Féléveként 150 – 300 ezer forintos tételeket találtunk.

Felére csökkent az állami támogatás

Október végén aztán arról jött a hír,
hogy nincs fűtés az egyetemen, még tavasszal elromlott a kazán, és nem
volt pénz a megjavításra. Decemberben újra elkezdődtek a diáktüntetések
az önköltség bevezetése miatt, Szombathelyen hangos volt az erről szóló fórum. Az év végén a pénzelvonások elleni tiltakozásul leragasztották az egyetem bejáratát is.

2013 elején aztán kiderült,
hogy mennyivel is csökkent a SEK támogatása. 2008-ban még 11,6 milliárd
forintos állami pénzből gazdálkodott a szombathelyi egyetem, ez a szám
2013-ra már csupán 5,1 milliárd, vagyis az állami támogatás öt év alatt a felére csökkent.

Január 1-től amúgy megszűnt Gadányi Károly
elnök-rektorhelyettes megbízatása, Faragó Sándor, a NymE rektora
Horváthné dr. Molnár Katalint nevezte ki a helyére. De az is árulkodó,
hogy az új vezető már nem kapott rektorhelyettesi címet, elnök-dékán
lett a poszt megnevezése. Vele készített interjúnkból az is kiderült, hogy megszűnt a SEK gazdasági önállósága, minden döntést Sopronban hoznak meg,
az indítandó szakokról és a karokról is itt döntenek. Ami gyakorlatilag
a 2007-ben tető alá hozott megállapodás felrúgását jelentette.

Szombathely lett a mostohagyerek?

Az év elején már arról is szóltak a háttérinformációk, hogy a
soproni egyetem mostohagyerekként kezeli a SEK-et, az állami
megszorítások nagyobb részét ide terheli, ezt a célt szolgálta az önálló
gazdálkodás megszüntetése is.
Nem tett jót a kancelláriarendszer bevezetése sem Szombathelynek, mert állítólag a kancellár működése is Sopront erősítette.

Májusra meg is érkeztek a hírek a megszorításokról, ekkor már csak két kara volt a SEK-nek, a pedagógusképző kar és a természettudományi kar, a bölcsészkar megszűnt.

Októberben új vezetőket neveztek ki, Faragó rektor pedig azt ígérte, hogy a SEK a nyugat-dunántúli tanárképzés centruma lesz. A hónap végén arról szóltak a hírek, hogy a szombathelyi egyetem nem tud béreket fizetni, és csődközelben van.
Egyre többen vállalták nyíltan is véleményüket, hogy Sopron elnyomja a
SEK-et, és hogy tudatosan építik le a szombathelyi egyetemet. Erről itt és itt olvashatnak.

Persze, voltak jó hírek is, ilyen volt, amikor 2013. november végén aláírták a megállapodást a gépészmérnök-képzés elindításáról. Ez a képzés azóta a szombathelyi egyetem húzóágazata lett.

Sopron, a gyarmatosító

2014 februárjában a Nyugat-magyarországi Egyetem széteséséről szóltak a hírek,
a soproni központ ellen sorra lázadtak fel a más városokban működő
karok. Az év végén tovább csökkent a SEK önállósága, de ez minden
egyetemre igaz volt, hiszen megérkeztek a kormány által kinevezett kancellárok, akik nélkül a rektorok sem hozhatnak komoly döntéseket.

Míg a soproni rektor, Faragó Sándor
nyíltan erős jobboldali kötődéssel és nagy lobbierővel rendelkezett,
addig Szombathelyen szinte behunyták a szemüket, bármi is történt.

2015 elején ismét fellángolt a vita az önállósodásról, a szombathelyi oktatók többsége szerint Sopron a gyarmatának tekinti Szombathelyt, és elszívja innen a pénzt is.
Egy héttel később – két szombathelyi szenátor átszavazásával, legalább
így nem mutogathatunk csak Sopronban, részese voltak ennek a
szombathelyiek is – a szenátus mégis további központosításokról döntött, már a tanulmányi hivatalt és a könyvtárat is Sopronból irányítják.

Közben egy számvevőszéki vizsgálat jelentős hiányosságokat talált a NymE gazdálkodásában, erre tavaly márciusban gyakorlatilag megszüntették a Savaria Egyetemi Központot, és minden döntési jogot a soproni központnak adtak.

Március végén az MSZP tartott sajtótájékoztatót,
ahol kijelentették, a gépészmérnökképzésre kapott 400 millióból 300
milliót Sopron elvett Szombathelytől, és folytatják a szombathelyi
egyetem kizsigerelését. Aztán az állam áprilisban 500 millióval kisegítette a képzés elindítását.

Mézesmadzagból nincs hiány

Májusban megint előtérbe került a soproni egyetem széthullása, júliusban kiderült, feleannyian jelentkeztek a NymE-re, mint ahány hely van. Eközben nőtt a szombathelyi képzésekre jelentkezők száma. Júliusban maga Orbán Viktor hozta el a hírt
a NymE feldarabolásáról, akkor még úgy tűnt, hogy a SEK önálló marad.
Szeptemberben aztán a soproni egyetem megint elhúzta a mézesmadzagot a
SEK orra előtt, és éppúgy megígértek mindent, mint nyolc évvel korábban,
az integrációról szóló megbeszéléseken.

És a történet eddigi vége, három héttel ezelőtt
hivatalosan is bejelentették, hogy a SEK kiválik a NmE-ből és 2017.
január 1-től az ELTE-hez csatlakozik.

Összefoglalva, miért is tartunk itt?

A soproni egyetemmel történt
integrációról a szombathelyi vezetés döntött, a figyelembe vett
szempontok között voltak kevésbé racionálisak, és öncélúak is.

A helyi politika ebben a döntésben
nem vett részt, a jogász végzettségű Nemény Andrást Gadányi Károly
rektor kérte fel az integrációt előkészítő bizottság vezetésére, azért,
mert Nemény kívülálló, és rajta – ellentétben az oktatókkal, főiskolai
vezetőkkel – később sem tudták leverni, ha keményen tárgyalt.

A bizottság által előkészített
integráció teljes önállóságot, saját gazdálkodást adott a SEK-nek, a
következő három évben úgy tűnt, rendeződik a szombathelyi egyetem sorsa.
Ám a Fidesz-kormány intézkedései egyre nehezebb helyzetbe hozták a
felsőoktatást, Szombathely pedig még nehezebb helyzetbe került, miután
Sopron tudatosan elsorvasztásra ítélte, kisebb lépésekben elvette az
önállóságát, és a pénzét is.

Ráadásul minél nagyobb lett a baj
Szombathelyen, az egyetemen dolgozók egyre inkább kezdtek széthúzni,
összefogás és egymás segítése helyett önálló kis előnyöket kivívni.
Ezzel az egész egyetemet még nehezebb helyzetbe hozták.

Így a SEK gondjaiért a felelősöket a
Fidesz-kormány és a szombathelyi egyetemet rektori irodája környékén
kell keresni. (Emailben megkértük Hende Csabát, hogy véleményét fejtse
ki bővebben, ha választ kapunk, természetesen közöljük.)

Meg azok között a jelenlegi vasi és
szombathelyi kormánypárti politikusok között, akik nem álltak ki a SEK
érdekeiért sem a kormány, sem a soproni egyetem előtt.