Gyorskeresés a katalógusban
Bejelentkezés
Naptár
h k s c p s v
 
 
 
 
1
 
2
 
3
 
4
 
5
 
6
 
7
 
8
 
9
 
10
 
11
 
12
 
13
 
14
 
15
 
16
 
17
 
18
 
19
 
20
 
21
 
22
 
23
 
24
 
25
 
26
 
27
 
28
 
29
 
30
 
 
Támogatók

 

Címlap

Kutatók éjszakája: három karon több tucat program (fotógalériával)

Megjelenési adatok
Megjelenés dátuma: 
2011-10-03
Évfolyam: 
8. évf.
Szám: 
26. sz.

Idén 63 programmal várta a Kutatók éjszakája című rendezvény az érdeklődőket a Savaria Egyetemi Központban. A
látogatószámra ezúttal sem lehetett panasz: nem sokkal kilenc óra előtt egy gombostűt sem lehetett leejteni a könyvtár
előtti aulában.
„Járt nálatok a fiam, azt mondta, jó volt. Nagyon kellenek az ilyen rendezvények” – mondta a tudósító egyik ismerőse a
szombathelyi programokkal kapcsolatban. Valószínűleg sokan tértek haza ilyen véleménnyel, hiszen elvétve sem fedeztünk
fel céltalanul tébláboló vagy unatkozó embereket a különféle helyszíneken. Sőt, ahogy az elcsípett beszélgetésfoszlányokból
kiderült, általában a bőség zavarával küzdöttek a résztvevők.
A Savaria Egyetemi Központ a tavalyi évhez hasonlóan ezúttal is mindhárom karral részt vett a Kutatók éjszakáján. A
délután háromkor kezdődő első – úgynevezett becsalogató – programokon leginkább iskoláscsoportokat lehetett látni. Ezek
tagjai az aulában, vetélkedőkön mérték össze tudásukat, ásvány- vagy éppen gyógynövénykiállítást néztek meg, és
különféle teákat, gyümölcsöket, magvakat kóstoltak.
Fél öt után már sokkal vegyesebb volt a kép: egyre több korosztály bukkant fel. A könyvtár előtti tér egyik legnépszerűbb
programja képzeletbeli címet a – Nemes József és Barcza Attila vezette – Lego NXT 2.0 Mindstorms robot 2011-es
legmodernebb változatát bemutató foglalkozás érdemelte ki. Itt késő estig egymást váltották a csoportokba tömörülő
emberek. A szerkezet egy tesztpályán mutatta be, mit „tud”, többek között színérzékelője, ultrahang szenzora vagy
gyorsulásmérője segítségével. Ugyanitt négy motorral működtetett robotkarral koordinációs feladatokban lehetett
versenyezni, valamint napelemes modelleket megtekinteni.
A SEK könyvtár második emeletén található multimédiás teremben a Művészeti, Nevelés- és Sporttudományi Kar Zenei
Intézeti Tanszék oktatói kínáltak tartalmas időtöltést. főiskolai adjunktus a zene általi önismeretről
beszélt. Ott jártunkkor kicsi, de annál lelkesebb csoport számára bizonyosodott be, hogy a zene arra is alkalmas, hogy
segítségével ki-ki a vérmérséklete diktálta módon hangszereket megszólaltatva meséljen. A mesét a résztvevők találták ki:
Fasching Zsuzsanna megadta az „alaphangot” („Volt egyszer egy fekete, bozontos kiskutya, Bogáncs.”), s mindenki
hozzászőtt egy-egy mondatot, így kerekedett a történetet a szalonnaillatot érezve elkóborló Bogáncsról, a gazdájáról, akit
egy fa igazított útba, miután az állat keresésére indult, hogy aztán (minden jó, ha jó a vége) a gazda megtalálja hű társát.
Visszatérve az aulába arra lettünk figyelmesek, hogy egy göndörszőrű madárpókot a kezében tartó kisfiú kijelenti: „Tényleg
aranyos”. Megtudtuk, a nyolcszemű pók tücsköt eszik – ahogy nő, egyre kevesebbet; végül tenyérnyi méretű lesz –, de
egyes példányok a csirkehúst is elfogadják. A pók gazdája sok máson kívül elmondta, a vadon élő állatok a fajok, az ember
által tenyésztettek a fajták. A kisfiú természetesen azt is szerette volna tudni, hogy az állatkereskedésekben kapható-e ilyen
pók: a válasz az volt, hogy igen, de ha valaki az internet segítségével rendel, akkor a madárpók-beszerzésen is sok pénzt
spórolhat meg.
A C–épület 117-es termében Molekuláris biológia a konyhában címmel három hallgató, , Gecseg Andrea
és Vas Alexandra segítségével regisztrált csoportok banánból DNS-t vonhattak ki. A gyakorló tanárokat is megszégyenítő
profizmussal „órát tartó” hallgatók elmondták, főleg szombathelyi iskolás csoportokat várnak, de jönnek például Körmendről
és Hegyfaluról is. Az örökítőanyag kivonásához a háztartásokban is megtalálható anyagokat használtak: többek között sót és
folyékony szappant.
A D–épület első emeletén a Művészeti Intézet hallgatói későbbi performanszukhoz Weöres Sándor Az éjszaka csodái című
verse ihlette festményeket készítettek. Eközben a nagyelőadóban szintén e vers apropóján váltották egymást a programok:
amikor beléptünk az ajtón, Tóth Péter irodalomtörténész éppen befejezte előadását, majd Kovács Ágnes, az est háziasszonya
konferálását követően Fűzfa Balázs beszélt a versekben megtalálható éj-motívumokról. Természetesen Fűzfa Balázs nem
lenne Fűzfa Balázs, ha nem a tőle megszokott átéléssel és lelkesedéssel szólt volna a versekről, amelyek „90 százaléka a
betegségről és a halálról szól, ebből kell életigenlést kihozniuk a tanároknak”. Neki ezúttal is sikerült, annak ellenére (vagy
talán ennek is köszönhetően?), hogy a technika megtréfálta az előadót, prezentációja alatt több alakalommal sötétségbe
borult a terem. „A költők számára nagy segítséget ad az éjszaka ahhoz, hogy jelentős műveket írjanak” – az oktató végül
ekképp foglalta össze előadásának mondanivalóját.
A Bölcsészettudományi Kar másik helyszínen, az Iseumban is kínált programokat: tárlatvezetést, előadásokat, tűzijátékot.
Ide is egy előadás (Mózer Ibolya Tüzes római éjszakák) végére értünk oda, így a szünetben fáklyák fényében római
vendéglátásban részesültünk, mielőtt Horváth Sándor néprajzos az éjszaka babonáival és hiedelmeivel ismertette meg a
szép számban összegyűlt közönséget. Beszélt például arról, hogy a Luca-nap a téli időszak leggonoszjártabb napja, tavasszal
pedig Szent György napjához kötődnek ilyen hiedelmek; előbbi az apróállatokra, utóbbi a számosállatokra nézve tartogat
veszélyeket a babonák szerint.
A Kutatók éjszakáján készült fotók a http://www.sek.nyme.hu/szki/NYME%20SEK%20KPTR/Forms/AllItems.aspx?
RootFolder=%2Fszki%2FNYME%20SEK%20KPTR%2F2011%2FKutat%C3%B3k%20%C3%A9jszak%C3%A1ja%
202011&View={84F047D4-F770-4DEE-9DB1-C55FE7A7ECAE} címre kattintva tekinthetők meg.