Gyorskeresés a katalógusban
Bejelentkezés
Naptár
h k s c p s v
 
 
 
 
 
 
1
 
2
 
3
 
4
 
5
 
6
 
7
 
8
 
9
 
10
 
11
 
12
 
13
 
14
 
15
 
16
 
17
 
18
 
19
 
20
 
21
 
22
 
23
 
24
 
25
 
26
 
27
 
28
 
29
 
30
 
 
 
 
 
 
 
Támogatók

 

Címlap

Magyarország áll a migránsokról szóló vita központjában

Megjelenési adatok
Megjelenés dátuma: 
2016-05-10

Magyarország áll a migránsokról szóló vita központjában

 

Székely Klára, az NymE adjunktusa szerint aggasztó a helyzet.

 

Migránsok, menekültek, bevándorlók. Ha ezekre a szavakra gondolunk, akkor akaratlanul is azokra az embertömegekre gondolunk, akikkel nap, mint nap találkozunk a híradókban, halljuk, hogy róluk beszélnek a buszon, és összerúgjuk a port a szomszéd Mari nénivel, ha valami más állásponton van, mint amit mi elfogadunk. Abba viszont bele sem gondolunk, hogy ezek a szavak nem ugyanazt jelentik, mások a migránsok, mások a menekültek, és mások a bevándorlók.

Ebben a témában tartott előadást az Európa nap alkalmából Székely Klára, az NymE Közgazdaságtudományi Karának adjunktusa hétfőn, a SEK könyvtárában. A politikai szakértő szerint a migránsválság közepén járunk. Habár látunk törekvéseket az embervándorlás problémáinak megoldására, még messze vagyunk attól, hogy kilábaljunk belőle.

Ki az a menekült?

A legegyszerűbb meghatározás az, hogy minden menekült migráns, de nem minden migráns menekült. Tehát, azok az emberek, akik valamilyen oknál fogva menekülni kényszerülnek hazájukból, és azok az emberek, akik csak kalandvágyból, vagy a jobb kereset lehetőségének érdekében indulnak útra, mind-mind migránsok. A tömegvándorlás egyre nagyobb méreteket ölt, 2014-ben 59,5 millió embert űztek el a hazájukból, közülük "csak" 3,9 millió ember szír, és 2,6 millió ember afgán származású.

A magyarok a történelem során jól megtanulták hogy milyen menekültnek lenni, ennek ellenére mégis mi vagyunk a befogadási vita közepén, a mi hangunk a leghangosabb. Európába az illegális bevándorlók Afrikából és Ázsiából érkeznek. Arról viszont nem beszél senki, hogy migránsok legális úton is érkeznek Európába. Ők többnyire a gazdagabb rétegekből kerülnek ki, ők olyanok, akiknek van pénze repülőjegyre, és elképzeléseik is vannak arról, hogy Európában milyen munkakörökben fognak dolgozni.

Az illegális bevándorlók viszont más útvonalakon érkeznek az öreg kontinensre. Legtöbbször a Földközi-tengeren keresztül próbálják meg áthozni őket az embercsempészek, amiért hatalmas összegeket kérnek el. Akár több száz euróba is kerülhet egy olyan út, ami koránt sem biztonságos. Tavasszal az egész világsajtót körbejárta annak a kisfiúnak a képe, aki egy ilyen utazás során fulladt vízbe, de ez sajnos nem egyedi eset. Több ezren jutnak hasonló sorsa.

Az Európai országok közül a legtöbb bevándorló Németországot tűzi ki úti célként, de az Unió "boldogabb" országai is a lista tetején állnak. A keletebbre fekvő államokban csak a legelkeseredettebb menekültek akarnak célzottan letelepedni.

Mi az oka annak, hogy éppen most indultak meg a tömegek?

Székely Klára szerint az iszlámon belüli harc az első és legfontosabb ok. Ennek ellenére az európai emberek keveset tudnak magáról a vallásról, csak az iszlám vad vonalát ismerjük. A szuniter-sita erőmegbomlást még az Öbölháborúra vezethetjük vissza, amikor az Amerikai Egyesült Államok betoppant a térségbe, hogy erőszakos úton fejlesszék a demokráciát. A történelem során rengetegszer előfordult már, hogy egy-egy nagyobb hatalom olyan politikai erőt támogatott, ami az ő érdekeit képviselte.

A migráció egy másik kiváltó oka az Arab Tavasz volt. Amikor a felkelések kirobbantak, akkor mindenki azt hitte, hogy a diktatórikus arab országokban végre megszületik a demokrácia. Viszont a felkelések során létrejövő ellentéteket az arab országok kihasználták, és olyan, addig békés országokban is, mint Líbia és Egyiptom, polgárháborúk törtek ki.

Már maga a szír polgárháború is rengeteg embert kényszerített arra, hogy elhagyja a hazáját, de Afganisztán helyzete miatt is tömegek indultak útnak. Afganisztánban évtizedek óta dúlnak a háborúk, az arabok ezért utálják az afgánokat. Akkora, és olyan heves ellentétek vannak köztük, hogy a menekülttáborokban a legtöbb összetűzés miattuk robban ki. Ha egy arab embert az afgánokról kérdeznénk, akkor biztos, hogy negatív jelzőket kapnánk válaszul.

Európa országai különböző módon válaszoltak a migrációra

Mint tudjuk, Magyarország hevesen elutasítja a migránsok befogadását, az erről szóló vitában a miénk a leghangosabb negatív hang. Arról viszont már kevesebben tudunk, hogy Finnország is ilyen elutasító politikát folytat a migránsokkal szemben, akik sokszor azért kerülnek összetűzésekbe a helyiekkel, mert szerintük túl hideg van az országban, vagy azért, mert nem tetszenek nekik a finnek tradicionális ételei. A helyiek viszont nem tűrik, hogy elvesztették az ellenőrzésüket afelett, hogy kik lépnek be az országukba, és már a kitoloncolásokat is megkezdték.

Anglia is hasonlóan elutasítja a migránsokat, ami azért is meglepő, hiszen a gyarmati múlt miatt, hosszú ideig az Unió egyik legelfogadóbb országai közé tartozott. Úgy tűnik, hogy az angoloknál is betelt a pohár, az utolsó cseppet az jelentette, hogy a migránsok által lakott városrészek annyira gyorsan, és olyan mértékben lerombolódtak, hogy a károkat nem győzik javítani.

Olaszország a kvóta minél előbbi bevezetését sürgeti, hiszen az Afrikából érkező bevándorlók legtöbbje hozzájuk érkezik. Hasonló állásponton van Görögország is, akik szintén rengeteg migránst fogadnak, igaz az akaratukon kívül. Öröm az ürömben, hogy pont a migránsok miatt kapott segélyek következtében fellendülni látszik az ország gazdasága, és úgy tűnik, hogy nem lesz szükség egy újabb mentőcsomag megszavazására.

A legbefogadóbb politikát Németország folytatja, akik eddig 47 milliárd eurót költöttek a migránsokra. Csak viszonyítási alapként: Németországban a berlini fal ledöntése óta összesen ennyi pénzt fizettek ki az ország lakosainak szociális juttatásokként. Németország havonta 7-800 eurót fizet egy migránsnak, hogy legyen miből megélniük, míg Magyarország havi 100 eurót. Azt viszont érdemes hozzátenni, hogy a németek is megosztottak ebben az ügyben, a bajorok például kijelentették, hogy ők nem hajlandóak egy migránst sem befogadni az ő tartományukba.

Ennek ellenére befogadjuk őket, de miért is?

Mert ez bele van kódolva az európai öntudatunkba. Számunkra előtérbe kerül az emberiesség, de ilyenkor ismét felmerül, hogy ki a menekült, és ki nem az. A politikai vezetők egy része Európa társadalmában elöregedésével érvelnek a migránsok befogadása mellett. Attól félnek, hogy nem marad elég ember, akik adót tudnának fizetni. Új, képzett munkaerőre is szükség van, amit ilyen módon is lehetne pótolni, de vannak akik azt mondják, hogy a migráció a globalizáció velejárója, és ezt, mint jelenséget, nem lehet megállítani.

Viszont ott vannak a befogadás hátulütői is. A történelemből tudjuk, hogy a kulturális különbségekből bármi kisülhet, és ezt nem tudjuk előre megjósolni. Az európai emberek félnek az agressziótól, féltik a munkahelyeiket. Ez Magyarországon még nem figyelhető meg, de a már előbb említett boldogabb országokban már kezdenek kibontakozni ebből a problémák.

Érdekes kérdés az is, hogy mi lesz azután, hogy Németország kimazsolázta a szakképzett, felsőfokú végzettséggel rendelkező migránsokat. A képzetlen munkaerő majd a keleti országoknak jut, vagy ebben is egyenlő lesz az elosztás? Senki sem tud pontos választ erre a kérdésre, de Székely Klára szerint az előbbi forgatókönyv az esélyesebb.

Létrejött a menekültipar

Mint mindennek, a menekültválságnak is vannak haszonélvezői. Kapásból ott vannak a szociális szervezetek, amelyek vezetői gyakran úgy megszedik magukat, hogy a vagyonuk a multinacionális cégek vezetőiével vetekszik. Persze a segélyszervezetek önkéntes munkáival nincs semmi baj, az viszont már nagyobb gond, hogy az állami támogatásokból a vezetők nem keveset profitálnak. A segélyszervezetek munkáinak eredményeként pedig még az élelmiszer termelők is meggazdagodhatnak, hiszen megnő a kereslet az élelmiszerek iránt, amit a rászorulóknak adnak oda.

Ami a legdurvább lehet, az az a tény, hogy az embervándorlásból az egészségügy is rengeteget profitálhat. A migránsok sokszor olyan betegségeket hoznak magukkal, amiket Európában már legyőztünk, viszont a bevándorlók miatt újra felüthetik a fejüket. A kutatóknak ez azért is jó, mert így nem kell Afrikáig utazniuk, hogy tanulmányozzanak egy-egy betegséget, na meg azért is, mert így megnövekszik a gyógyszerkereslet.

A politikai pártok is felhasználhatják a saját céljaik elérésére a migránsok helyzetét, és ezt meg is teszik. Amióta problémaként tekintünk a migránskérdésre, azóta megfigyelhető, hogy Európában megnövekedtek a jobboldali pártok támogatottsága, és a szélsőséges jobboldali pártok is előtérbe kerültek. A liberális pártok eddig támogatták a migránsok befogadását, viszont már az ő gondolkodásukban is megfigyelhető a változás: úgy tűnik, hogy beismerik azt, hogy a migránskérdés mégsem olyan fekete fehér, mint ahogy azt ők gondolták.

A bevándorlók helyzetéből viszont a titkosszolgálatok is profitálhatnak. Magyar példa is van a helyzetre: a TEK költségvetését a helyzet hatására a duplájára emelték.

Európában nem tudjuk megállítani a menekültáradatot

Ahhoz, hogy megállítsuk, vagy teljesen visszafordítsuk a helyzetet, arra van szükség, hogy a menekültek hazájában dúló problémákat oldjuk meg. A menekültek nem akarják végleg Európába áthelyezni az életüket, nekik az a prioritásuk, hogy visszatérhessenek az otthonaikba. Viszont ezeknek a menekülteknek a nagy része Törökországban, sátrakban várja a háborúk végét, az Unióba vándorló migránsok legtöbbje itt is akar letelepedni.

Aggasztó a jelenlegi helyzet

Székely Klára elmondta a közönségnek, hogy ő személy szerint nagyon félti Európát. A terrorizmus és a migrációhullám szorosan összekapcsolódik egymással, amire már eddig is borzalmas példákat láthattunk. Úgy tűnik, az sem számít, hogy hány generáció óta él Európában egy terrorista családja, az anyakultúra mindig erősebb annál, mint amit később tanultak.

A magyar fiatalok körében is aggasztó viselkedésformákat vehetünk észre. A magyarok sokkal alkalmazkodóbbak a minket körülvevő nemzeteknél, éppen ezért sokkal gyorsabban átvesszük mások szokásait. Ennél nagyobb gond viszont az, hogy a fiatalok viccként élik meg a migránshelyzetet, nem tudják, hogy mi az az iszlám, és nem tudják, hogy miért kell tartani tőle.

A politikai szakértő ennek ellenére próbál bizakodó maradni, és hisz benne, hogy Európa országainak vezetői megoldást találnak majd a problémákra. Abban is reménykedik, hogy erről a történelmi eseményről magyarul mesélhetünk majd az unokáinknak, és nem kell megtanulnunk arabul csak azért, hogy elbeszélhessünk velük.