Gyorskeresés a katalógusban
Bejelentkezés
Naptár
h k s c p s v
 
1
 
2
 
3
 
4
 
5
 
6
 
7
 
8
 
9
 
10
 
11
 
12
 
13
 
14
 
15
 
16
 
17
 
18
 
19
 
20
 
21
 
22
 
23
 
24
 
25
 
26
 
27
 
28
 
29
 
30
 
31
 
 
 
 
Támogatók

 

Címlap

Parasztfalók, kuttyogatás és kékülő békák – Minden, amit 2017 élőlényeiről tudni kell

Megjelenési adatok
Megjelenés dátuma: 
2017-02-20

Parasztfalók, kuttyogatás és kékülő békák – Minden, amit 2017 élőlényeiről tudni kell

2017. február 20., 13:18 szerző: Elek Szilveszter fotós: Elek Szilveszter 
 0 komment
Nincs is jobb hétvégi program, mint egy kiadós kuttyogatás, igaz? Gőze sincs arról, hogy ez mit jelent? És azt tudja, hogy mit használtak régen az izomrenyheség kezelésére? Egy múzeumi előadáson nem csak ezekre, de sok más érdekességre is fény derült!

A Savaria Városi Múzeum és az MTA Vas Megyei Tudományos Testülete közös programján, Az év élőlényei 2017-ben című tudományos előadáson az is kiderült, kivel beszélget a szarvasbogár lárvája.

Az év élőlényeinek kiválasztásánál az egyik legfontosabb szempont idén a népszerűség volt, így nem csoda, hogy az év rovara a nagy szarvasbogár lett. Azonban az „agancsos” bogárról sok lebilincselő részletet nem ismer a nagyérdemű. Ezek közül osztott meg párat prof. dr. Vig Károly, az MTA Vas megyei Tudományos Testületének elnöke a népes hallgatósággal.

– Sokan kíváncsiak arra, hogy a nagy szarvasbogár meddig él – keltette fel a közönség érdeklődését.  – A válasz meglepő, ugyanis ez a faj akár három-öt évig is élhet. Ebből a legtöbbet negyven centiméterrel a föld alatt tölti, lárva állapotban – fűzte hozzá a szekértő, aki hangsúlyozta, hogy a hüvelykujjnyi lárvák talán érdekesebbek is, mint a kifejlett bogár. Például azért, mert savanyítva a Savariában élő rómaiaknak kedvelt csemegéi voltak. És akkor még nem is esett szó arról, hogy a lárvák „beszélnek”. – A recsegő hangot a lábukon lévő kitinlemezek egymáshoz dörzsölésével adják ki – ecsetelte a tudományos igazgatóhelyettes. De vajon minek üzennek? – Mivel nekik nincs hallókészülékük, valószínűleg más állatokkal kommunikálnak.

Persze a csupán négy-öt hétig élő kifejlett bogár sem unalmas állat. Ön hallott már a szarvasbogár temetőről? – Egy öreg tölgy alatt bukkantam rá ilyenre – osztotta meg élményét prof. dr. Vig Károly. – Tíz centiméteres vastagságban voltak ott szarvasbogár tetemek. Mondhatjuk, hogy a környék hímjei oda mentek meghalni – fűzte hozzá.

Tudja, hogy mennyi pénze van a harcsának?

A lesőharcsa szintén ismert állat, de a „parasztfaló” is számos titkot őriz. Ha megindul a víz ura, akkor menekül mindenki, nincs nyugalma a kószapocoknak és a kacsának sem – a 2017-es év halának izgalmas világába dr. habil Szinetár Csaba, az ELTE SEK állattani tanszékének tanára nyújtott betekintést. – Ez a kapitális állat hihetetlenül falánk, az utóbbi években például már beúsznak a városokba is, és úgy csapnak le a fürdőző galambokra, mint gyilkos bálna a fókára, olykor a fél testükkel is partra vetődnek – mondta.

Bár a harcsa teljes teste csupasz, mégis népszerű célpontja a horgászoknak. – Létezik régi módszer a harcsák csábítására, a kuttyogatás – mondta dr. habil Szinetár Csaba. – A kuttyogató a vécépumpához hasonlít, de nincs harangja. Ha a horgász ezt mozgatja a víz felszínén, akkor jellegzetes, kuttyogó hangot ad ki – fűzte hozzá. Máig nem tudják miért, de az eszköz valóban felkelti a harcsák figyelmét.

A vasi vizeken is érdemes kuttyogatót ragadni, ugyanis azokban is akadnak kapitális példányok – 2016 végén a Rába ikervári műcsatornájánál egy 65 kilogrammos példány akadt horogra.

Miért kék a béka?

Az idei év kétéltűjével, a mocsári békával alighanem már mindenki összefutott. Azonban az állat csalóka, ugyanis legtöbbször barna, de néha csodás színt ölt magára. – De miért kék a béka? – a közönség soraiban sokan összesúgtak, miután Dankovics Róbert herpetológus muzeológus, preparátor feltette a kérdést. Pedig a válasz egyszerű! – Amikor a békák elindulnak, hogy szaporodjanak, még barnák – ecsetelte. – Aztán ahogy belemennek a vízbe, eleinte rózsaszínesek lesznek, aztán bekékülnek, ugyanis elkezdenek bennük tombolni a hormonok. Érdekes, hogy ha kivesszük őket a vízből, hamar visszanyerik eredeti színüket – mondta.

A gazdag tengelic két tojót tart!

Igazán színes egyéniség a 2017-es év madara, a tengelic is. – Bár aranyosnak tűnnek, a tengelicek élete vad - mondta dr. habil. Gyurácz József, az ELTE SEK Természettudományi Kar dékánja. – Komoly verseny van közöttük, ugyanis minél több élelmet tudnak fogyasztani, annál színesebbek és életerősebbek lesznek – fűzte hozzá a szakember, akitől megtudtuk, hogy ennek óriási szerepe van a párválasztásnál. – A tengelicek egy évre választanak párt. Fontos szempont, hogy a hím mennyire színes és hangos, de az is, hogy mekkora a fészke, ugyanis a „gazdag” hímek akár két tojót is „hazavihetnek” – osztotta meg a közönséggel a dékán.

Az izomrenyheség népi orvossága

A 2017-es év vadvirága a hóvirág. Mint azt Keszei Balázsnak, a kőszegi Jurisich Miklós Gimnázium igazgatójának előadásából megtudhattuk, ez a növény is veszélyben van, mert az ember mohón szedi. Pedig különlegesebb, mint azt sokan gondolnák, ugyanis a kacsabiri nem csupán a lelkünknek jelent gyógyírt a szépsége folytán, de a népi gyógyászatban használták izomrenyheség ellen, mivel galantamin van benne.

Az erdők szürke eminenciásai

Az idei esztendő fája, a vadalma a kertünkben ékeskedő almafajták őse. – A Vas megyében elterjedt növényt könnyű felismerni tavasszal a hatalmas, rózsaszín-fehér virágairól, ősszel pedig az erős színekkel teli leveleiről – mondta dr. Balogh Lajos PhD. botanikus muzeológus, a Savaria Múzeum Természettudományi Osztályának vezetője. Az előadásból az is kiderült, hogy Magyarországnak van egy óriási hiányossága vadalma téren: nem tartják nyilván a legnagyobb és legöregebb példányokat.

Elek Szilveszter