Gyorskeresés a katalógusban
Bejelentkezés
Naptár
h k s c p s v
 
1
 
2
 
3
 
4
 
5
 
6
 
7
 
8
 
9
 
10
 
11
 
12
 
13
 
14
 
15
 
16
 
17
 
18
 
19
 
20
 
21
 
22
 
23
 
24
 
25
 
26
 
27
 
28
 
29
 
30
 
31
 
 
 
 
Támogatók

 

Címlap

Park, portré, padlás – Négy alkotótábor munkáiból nyílt kiállítás az egyetemen

Megjelenési adatok
Megjelenés dátuma: 
2017-10-10

Park, portré, padlás – Négy alkotótábor munkáiból nyílt kiállítás az egyetemen

Vizuális Művészeti Tanszék diákjai különleges tárlatot rendeztek be a Zero Galériában, az A épület első emeleti folyosóján.

 

Fotó: Nagy Jácint

Nagy Csaba grafikusművész vezetésével maszkok készültek a szombathelyi Bloom-napra, Tóth Csaba festőművész a vasszécsenyi, Kovács Péter Balázs grafikus- és festőművész a séi alkotótábort vezette, Nagy Gábor György képzőművész pedig a Fővárosi Önkormányzat Szombathelyi Idősek Otthona bogáti kastélyéban tartott tábort. A munkák zöme az utóbbiból érkezett.

Nagy Gábor György elmondta, hogy a padlás, portré, park tematikán belül csak egy megkötést kellett betartaniuk a tanulóknak: 2×2 méteres felületeken dolgozhattak.

Dr. Bordács Andrea tanszékvezető hozzátette, hogy ezzel arra biztatják a tanítványokat: merjenek kimozdulni az A/4 és A/3-as formátumokból, tanuljanak meg egy másfajta lépték szerint látni és alkotni. Annyi engedmény járt, hogy összerakott részek is kiadhatták ezeket a paramétereket.


Fotó: Nagy Jácint

A diákok különböző technikákat használtak, bátran kísérleteztek. Megjelent a kollázs, a frottázs, a ragasztás, a hasítás, a gyűrés, a tépés. Volt, aki szénnel dolgozott, más a graffiti eszköztárát használta, de olyan is akadt, aki kiemelte a síkból az alkotását, papírszobrokat készített, vagy talált anyagokból rakta össze a kompozíciót. Ez az időszak azért annyira inspiráló, mert ilyenkor a tanult világ, az elsajátított forma még a maga beépülő képlékenységében, jó értelemben tudja növelni a művészi alkotás intenzitását. Az útkeresés nyomot hagy az alkotáson és ez nem hátrány. Figyelemre méltók ebben a tekintetben például Epres Virág és Vodenyák Alexa papírszobrai. A maroknyi állatok, a kéz alatt szelídülés kis példányai kidolgozott eldolgozatlanságukban érdekes mozgalmasságot kapnak. Van itt veréb, szitakötő, poloska, de a képzelet világa felé is ellendül az egyik alkotás: sárkány formájában. Nagyon jó, ahogy ez a fiatal generáció képes volt beledolgozni az alkotásokba az időskort, az öregedést. Rögtön szembetűnik a műveknek alapul szolgáló papír sérülékenysége. Akárcsak az idősödő bőr, hártyavékony, rárajzolódik az idő, múlhatatlanul benne marad, megakad a ráncokban. Egyik alkotás sem erőltetett. A rétegzett, egymásra rakott struktúrák beemelik a térbe az idő távlatát.


Fotó: Nagy Jácint

Böröndi Krisztina saját négyzetét kettéhasította, kis rés, szinte egyetlen lélegzetnek tekinthető szünet választja el a két felet. Mind a kettőn egy idős arc fele látszik. Két különböző ember arca. A megrajzolt felületen átüt egy mamutfenyő kérge. Ezekből lettek a ráncok. Telitalálat ez a képre satírozott idő. Hasonló, de mégis más lényegű munkát készített Dóczi Szilvia. Az ő festményén egy tájképszerű foltozott technika olvasódik össze arccá. Szinte költői a kép, amit festett. Egyszerre van rajta a világba íródó ember múlékonysága és a természet mindent magába ölelő energiája. Bátran jeleníti meg az elmúlást összehordott szárnykollázsában Vodenyák Alexa. Az ő alkotását ablakpárkányon porladó lepkeszárnyak ihlették. Újraszínezte azokat, de leszakadtságukban ezzel a tökéletes pompával is csak mint halotti maszk működhetnek.

Az alkotásokból hamarosan egy nagyobb kiállítás nyílik a bozsoki kastély pavilonjaiban.