Gyorskeresés a katalógusban
Bejelentkezés
Naptár
h k s c p s v
 
 
 
 
 
 
1
 
2
 
3
 
4
 
5
 
6
 
7
 
8
 
9
 
10
 
11
 
12
 
13
 
14
 
15
 
16
 
17
 
18
 
19
 
20
 
21
 
22
 
23
 
24
 
25
 
26
 
27
 
28
 
29
 
30
 
 
 
 
 
 
 
Támogatók

 

Címlap

A rektor könyvei

Megjelenési adatok
Megjelenés dátuma: 
2010-05-28
Évfolyam: 
7. évf.
Szám: 
29. sz.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

A rektor könyvei

Prof. dr. Faragó Sándor

 

 

, a Nyugat-magyarországi Egyetem rektora hat kötetét mutatta be a Savaria Egyetemi Központ

Könyvtára. A rektorral

 

 

prof. dr. Gyurácz József, a Természettudományi Kar Állattani tanszék vezető

je beszélgetett. A

köteteket bemutatva a nemzetközi elismerést is hozó Magyar vadászenciklopédia kapcsán felmerült a kérdés, miért

vadászunk? Mert emberek vagyunk – felelte nemes egyszer

 

 

ű

séggel a rektor. Elhangzott, a vadászatnak a középkorban

fontos szerepe volt a katonáskodásban: mivel nem léteztek hadgyakorlatok, a férfiak így tartották fenn az er

 

 

ő

nlétüket.

Id

 

 

ő

közben aztán a vadászat vadgazdálkodássá alakult át, s ma már az oktatástól, az irodalmon, a zenén át az építészetig

sok mindennel összefüggésbe hozható. A vadászatot mindig a társadalmat formáló nemesség

 

 

ű

zte. Aki rákap az ízére, az a

szervezetének ösztönei miatt kap rá: az

 

 

ő

si evolúcióval rögzült ösztön legeredetibb kiélését jelenti. Vadászni jó érzés, amit

nem kell titkolni. Mindannyian vadászok vagyunk, csupán az egyes emberek más-más módon szerzik meg a

vadászzsákmányt: a városiasodó ember vadászösztön kiélési módja például, hogy valaki megrögzött gy

 

 

űjtő

vagy éppen

munkamániás. A kötetek között volt tudományos közlemény is. Ennek kapcsán Gyurácz József arra volt kíváncsi, a rektornak

milyen nemzetközi figyelmet is kiérdemelt kutatási programjai vannak. Az NYME vezet

 

 

ője elmondta, nem a projektszerű

,

hanem a monitoring jelleg

 

 

ű kutatásokat részesíti elő

nyben. 1973-ban például a túzokkal kapcsolatos kutatásba kezdett, ami

azóta is tart. E tevékenység eredménye körülbelül száz hazai és külföldi publikáció, valamint többszáz hivatkozás. Az

újabbak közül a vízimadár monitoring emelkedik ki, ez kárpát-medencei és európai viszonylatban is fontos kutatás. De 1992

óta tart a mezei madarakkal, f

 

 

ő

képp a foglyokkal kapcsolatos kutató tevékenysége is. S ha már foglyok, akkor az újabb – a

történelmi Magyarország vadászati statisztikáit összegz

 

 

ő

– kötet apropóján szembesülhettünk azzal, hogy a látszólag száraz

adatok mögé pillantva mennyi információ birtokába lehet jutni. Az egyik ilyen, hogy akkoriban Vas megye területén 70 ezer

foglyot és 170 kesely

 

 

űt lőttek – ma ezen fajok egyike sem található meg a megyében. De hazánk élő

világának átalakulását

abból is világosan lehet látni, hogy napjainkban kétszer annyi erd

 

 

őnk van, mint a trianoni békeszerző

dés után; az ország

erd

 

 

ősítése körülbelül húsz százalékos. Ebből következik, hogy a nagyvadak száma nő

tt, a mezei vadaké csökkent. Ekképp

t

 

 

űnhetnek el, s terjedhetnek is a fajok: így fordulhat elő

, hogy a mosómedve és a nyestkutya egyre nagyobb számban

található meg hazánkban. A rektor úgy véli, els

 

 

ődleges kötelességünk az ő

shonos állatok védelme. Így jutott el például a

túzokhoz. A bemutatott könyvek között helyet kapott olyan is, amely a hazai leghíresebb vadásztrófeákról szól magyar és

angol nyelven. Ennek kapcsán a rektor arról beszélt, bár a kötetben a trófeák elejt

 

 

ő

je szerepel, a legfontosabb üzenet, mégis

az, hogy melyik vadászterületen ejtették el a vadat. Hiszen a trófea csupán a jéghegy csúcsa. Igaz, hogy Magyarországon

genetikailag minden szarvas egyforma, de a Dunántúlon a legjobb az él

 

 

ő

hely és a vadgazdálkodás. Szó esett még a Magyar

madárvonulási atlaszról, amelyben – a fentiek okán – az NYME rektora több fejezetet jegyez. S természetesen a jöv

 

 

ő

beni

tervekr

 

 

ől is szó volt: a rektor fejében jelenleg 8–10 könyv anyaga érlelő

dik. Kedvelt módszere, hogy párhuzamosan több

íráson is dolgozik. Jelenleg történeti témák, a kisalföldi túzokállomány monográfiája, vízimadarakról, illetve foglyokról szóló

munkák várnak arra, hogy befejezze

 

 

őket. A könyvbemutatóról részletesebben a Vivat Academia következő

– május–júniusi

– számában olvashatnak.