Gyorskeresés a katalógusban
Bejelentkezés
Naptár
h k s c p s v
 
 
 
 
1
 
2
 
3
 
4
 
5
 
6
 
7
 
8
 
9
 
10
 
11
 
12
 
13
 
14
 
15
 
16
 
17
 
18
 
19
 
20
 
21
 
22
 
23
 
24
 
25
 
26
 
27
 
28
 
29
 
30
 
 
Támogatók

 

Címlap

Szent Márton szülővárosából érkezett vendégekkel együtt ünnepeltek a pozsonyi dómban

Megjelenési adatok
Megjelenés dátuma: 
2017-12-14

Szent Márton szülővárosából érkezett vendégekkel együtt ünnepeltek a pozsonyi dómban

Szent Márton ünnepe PozsonybanA
Pozsonyi Magyar Katolikus Közösség és a Keresztény Értelmiségiek
Szövetsége Szombathelyi Csoportja december 11-én Szent Márton püspök
tiszteletére ünnepséget rendezett Pozsonyban, a Szent Márton
Székesegyházban. Az esten az Énekek Szent Márton püspök tiszteletére
c. énekeskönyv koncerttel egybekötött bemutatójára is sor került, majd
Szent Márton tiszteltére főpapi szentmisét mutattak be a dómban.

Szent Márton ünnepe PozsonybanAz
ünnepi est – amely azt az üzenetet is hordozta, hogy bár a Szent Márton
tiszteletére meghirdetett Emlékévek véget értek, úgy Magyarországon,
mint a Pozsonyi Főegyházmegyében, a közkedvelt szent tisztelete tovább
folytatódik, hiszen életpéldája és üzenete tizenhét évszázad után is
folytonosan időszerű – Rétfalvi Balázs történész-levéltárosnak, a KÉSZ
Szombathelyi Csoportja elnökének és e kiadvány kezdeményezőjének
megnyitó beszédével vette kezdetét. Elmondta, hogy e könyv nagy
összefogás keretében jelent meg a 2016-os Szent Márton Év alkalmából a
Magyar Napló Kiadó és szombathelyi civil szervezetünk kiadásában. Az
énekeskönyv munkájához sikerült megnyerni a Liszt Ferenc Zeneakadémia, a
Pázmány Péter Katolikus Egyetem BTK és az ELTE Savaria Egyetemi Központ
tanárait és kutatóit. Meg kell említeni azt is, hogy munkájukat
önzetlenül, önkéntes alapon vállalták, amely tovább növeli a kötet
értékét. A kiadás költségeit a Nemzeti Kulturális Alap, Szombathely
Város Önkormányzata, a Szombathelyi Egyházmegye és az Emberi Erőforrások
Minisztériuma támogatta. Kiemelte továbbá, hogy a kötet valódi
kincsestár, amely őseink töretlen Szent Márton-tiszteletét mutatja be. A
most közkinccsé tett énekek hat évszázadot átölelve Szent Márton
magyarországi tiszteletének „ércnél maradóbb” bizonyítékait jelentik,
ugyanis minden szent kultuszának központja és szíve az ünnepnapjára
szóló liturgia, amely a szent tiszteletére szóló saját, ünnepi énekeket
és imádságszövegeket foglalja magába. A magyar nyelvű, barokk népénekek
külön értéke továbbá az is, hogy Szent Márton históriáját mesélve
következetesen szombathelyi születéséről szólnak. Mindez jól mutatja,
hogy a 18. századi közbeszédben is Szombathelyt tekintették a szent
szülővárosának. A kötetet lapozgatva, valamint az énekeket hallgatva
feltáruló kulturális örökségünkből mi is sokat meríthetünk és
gazdagodhatunk lelkileg és kulturálisan is egyaránt.

Szent Márton ünnepe PozsonybanRétfalvi
Balázs megnyitója után a közelmúltban napvilágot látott énekeskönyvet
Dr. Kővári Réka egyházzenész-népzenekutató, a Magyar Tudományos Akadémia
Zenetudományi Intézetének munkatársa ismertette. A magyar nyelvű
beszédek Tirpák Andrea és Varga Anita munkájának és tolmácsolásának
köszönhetően szlovák nyelven is elhangzottak. Dr. Kővári Réka elmondta,
hogy ha netán valaki nem ismerné Szent Márton püspök életrajzát, akkor
is a gregorián énekekből és népénekekből kirajzolódik számunkra egy
olyan kép róla, mely nagyrészt Márton egyik kortárs életrajzírója,
Sulpicius Severus szerzetes műveiben maradt ránk. Ilyen például a Szent Márton, Isten szolgája
kezdettel himnuszból lett népének, mely a mezítelen felruházását,
halottak feltámasztását, betegek gyógyítását, Márton térítéseit és az
ördög kísértéseinek legyőzését emeli ki. Az énekeskönyv bemutatója
kiemelte: dicsérendő, hogy megadja mind a misetételek, mind a
zsolozsmaanyag magyar fordítását, hogy a latinul nem vagy kevésbé
járatosak is érthessék, mi hangzott el évszázadokon keresztül a
templomokban. Ezen a középkori anyagon keresztül láthatjuk, mily gazdag
volt liturgiánk, mennyire fontosnak tartották például a zsolozsma
összeállítói, hogy milyen szövegek hangozzanak el az adott liturgikus
napon. E CD-vel ellátott, gyakorlati célú, mai helyesírással készült
kiadvány a középkori magyarországi gregorián dallamon, Szent Márton
ünnepén megszólaló liturgikus énekhagyományt nyújtja 39 tételben, és 17
énekkel válogatást ad a 17–18. századi, nyugat-dunántúli forrásokból
származó népénekekből a „Szent Márton tisztelete szülőföldje hangján”
fejezetben – mondta Dr. Kővári Réka a kötetet jellemezve. A könyvben
szereplő darabokból válogatást hallhattak a jelenlevők az ELTE Savaria
Egyetemi Központ kórusa, továbbá a PPKE Boldog Özséb Színtársulat
tagjaiból és Vas megyei (perenyei, bucsui, séi és szombathelyi)
iskolásokból alakult alkalmi kórus előadásában Horváthné Dr. Csomó
Orsolya és Dr. Medgyesy S. Norbert vezetésével.

Szent Márton ünnepe PozsonybanAz
ünnepi est a Szent Márton tiszteletére bemutatott latin nyelvű főpapi
szentmisével folytatódott. A szentmise főcelebránsa Stanislav Zvolenský
pozsonyi érsek-metropolita volt, vele közösen mutatták be a szentmisét
Székely János szombathelyi megyéspüspök, aki egyben a szentbeszédet
mondta, Haľko József pozsonyi segédpüspök, valamint több magyar és
szlovák lelkiatya. Jelen voltak a pozsonyi szeminárium kispapjai és a
helyi magyar közösség ministránsai is. A dómot vendégek és helyi hívek
töltötték meg. A kötet gregorián énekeit megszólaltató liturgia zenei
szolgálatát az ELTE Savaria Egyetemi Központ kórusa végezte Horváthné
Dr. Csomó Orsolya vezényletével és Kovács László egyházzenész (Gyöngyös)
művészi orgonakíséretével. A homíliát Dr. Székely János, a Szombathelyi
Egyházmegye főpásztora tartotta magyar nyelven, amelyet Sranko László
bacsfai plébános tolmácsolt a szlovák híveknek. Székely János beszédében
a szeretet nyelvére hívta fel a figyelmet, amely jellemezte Szent
Márton életét, s amely termékennyé tette az európai kultúrát. János
püspök a következőképp fogalmazott: Európát és benne a szlovák és a
magyar kultúrát is ez az evangéliumi nyelv, fény és erő tette
termékennyé, tette gazdaggá, ez ajándékozta meg a tudomány, a művészet, a
kultúra számtalan értékével. Martin Buber a híres filozófus mondta,
hogy egy kultúra addig él, amíg kapcsolatban van azzal az éltető
forrással, amelyből született, amely létrehozta. Az európai kultúráink
sok szempontból azért haldokolnak, mert elveszítették a kapcsolatot
ezzel az éltető forrással.
Kiemelte az élet tiszteletben tartását a
foganás pillanatától a természetes halálig, hangsúlyozta a hűséges,
kitartó elköteleződés és a családokon belüli gyermekvállalás szerepét.
Személyes élményeit is felidézve elmondta, milyen mély nyomot hagytak
benne a gyermekkori adventi együttlétek családja körében. Mint család,
az adventi koszorú gyertyáinak fényénél összegyűlve gyakran egy órát is
együtt énekelve készültek Jézus Krisztus születésének ünnepére.
Átérezte, hogy ezekben a pillanatokban az Isten mintegy tenyerén
hordozva őket, az égi magasságokba emelte lelküket. Advent idején
buzdító gondolatul szolgálhatott ez minden jelenlévő, minden család
számára, hogy az együtt Istennek szentelt idő, a lelki elcsendesedés és
ünnepre hangolódás mekkora segítség lehet megtapasztalni a lélek
nyugalmát, örömét, az Isten közelségét, hogy az Isten a tenyerén hordoz
minket, hogy Tőle tanulhatjuk meg leginkább a szeretet nyelvét. Ma is
fontos, hogy a családtagok találjanak időt Istenre és egymásra, s nagyon
fontos, hogy együtt is, mint család éljék át Isten közelségét, áldást
hozó jelenlétét. A főpásztor végezetül a következőkkel zárta
szentbeszédét: Szent Márton tanít minket, hogy ezt a közös nyelvet
újratanuljuk, amely Európát termékennyé, széppé, gyümölcsözővé tette.
Nagyon nagy öröm, hogy ezt a nyelvet talán mi itt Közép-Kelet Európában
most mintha jobban értenénk, mint Európa nyugati fele, talán a
kommunista diktatúrának a szenvedései is tanítanak minket egyfajta
bölcsességre, a hitünkhöz való nagyobb ragaszkodásra. Kívánom, hogy a
mai este segítsen mindannyiunkat abban, hogy tanuljunk Szent Mártontól,
tanuljuk Krisztus anyanyelvét, az Isten iránti szeretetet, nyitottságot s
tanuljunk nagylelkűséget, együttérzést a szegénnyel és a szenvedővel.

            A két egyházmegye, melyek hasonlóképpen védőszentjükként
tisztelik a Tours-i szent püspököt, mint az irgalmas szeretet hősét, e
közös ünneplés által is megtapasztalhatta a testvéri együttműködés
lelkesítő erejét, s jobban tudatosíthatta, milyen fontos szerepünk van
Európa szívében a szeretet és élet civilizációját hirdetni, építeni és
élni.