Gyorskeresés a katalógusban
Benutzeranmeldung
Kalender
M D M D F S S
 
1
 
2
 
3
 
4
 
5
 
6
 
7
 
8
 
9
 
10
 
11
 
12
 
13
 
14
 
15
 
16
 
17
 
18
 
19
 
20
 
21
 
22
 
23
 
24
 
25
 
26
 
27
 
28
 
29
 
30
 
 
 
 
 
Támogatók

 

Startseite

Palkovics: 30 milliárdot lehet megtakarítani a PPP-konstrukció kivezetésével

Megjelenési adatok
Megjelenés dátuma: 
2015-06-12
Oktatás-felsőoktatás

Palkovics: 30 milliárdot lehet megtakarítani a PPP-konstrukció kivezetésével

    Budapest,
2015. június 12., péntek (MTI) - A felsőoktatási államtitkár szerint
mintegy 30 milliárd forintot lehet megtakarítani a PPP-konstrukciók
kivezetésével a következő években. Erről Palkovics László beszélt az
MTI-nek adott interjúban, ahol kitért arra is, hogy a kancellári
rendszer kifejezetten sikeres, az intézmények működése stabil, és hogy
külföldön dolgozó orvosokat csábítanának haza oktatni.

    Legnagyobb
eredménye az elmúlt egy évnek, hogy a felsőoktatás minden érintettje -
az egyetemi vezetők, az oktatók, a hallgatói érdekképviselet és a
fenntartó is - elfogadta a felsőoktatási stratégia irányait, és
konszenzus van abban, hogy az átalakításokra szükség van - összegzett. A
stratégiában megfogalmazott akciótervek végrehajtása folyamatos: a
kancellári rendszer bevezetése, a duális képzés elindítása, a
szakjegyzék módosítása például már megtörtént, a szakok tartalmának
felülvizsgálata most zajlik, az intézményi struktúra-átalakítás, a
PPP-konstrukciók kiváltása vagy a hallgatói kompetenciamérés kidolgozása
még előttünk áll - emelt ki néhány fontosabb lépést az államtitkár.
    Palkovics
László a kancellári rendszert kifejezetten sikeresnek ítélte, és azt
mondta: már látszik, hogy a kancellároknak köszönhetően a büdzsék sokkal
következetesebben tervezettek, s mára a rektorok és a kancellárok
szinte mindenhol problémamentesen és hatékonyan működnek együtt.
    Azt
mondta: a szakok átalakítása körül kialakult helyzet tisztán intézményi
érdekből fakadt. A mostani szakrendelet követi a társadalmi és
gazdasági elvárásokat, az intézmények megfelelő számú és minőségű
szakembert tudnak képezni, akikre a munkaerőpiacon is igény van.
    A
közszféra és a magánszektor együttműködésében épült beruházások, a
PPP-konstrukciók kiváltásáról elmondta: az előirányzat felülről nyitott,
ahogy haladnak előre a tárgyalásokon, úgy fog a kormány erre forrásokat
biztosítani. Kifejtette: 54 szerződés született, ebből 50 aktív.
Utóbbiból 26 esetben valamit tenni kell, ezeket megpróbálják két év
alatt kivezetni - jelentette ki, hozzátéve: nem minden szerződés rossz, a
fennmaradók finanszírozhatók 2028-ig. Számításaik szerint a mostani
ütemezéssel mintegy 30 milliárdnyi megtakarítást tudnak elérni úgy, hogy
kétszer 17,5 milliárdot invesztálnak bele az évek folyamán.
    A
Corvinus egyetemről azt mondta: az intézmény vezetése június végéig
készíti el javaslatát arról, hogy milyen formában működnének tovább a
jövőben. Önmagában az összevonás, szétdarabolás nem cél, azt kell
megvizsgálni, hogyan lehet fenntartható egyetemi struktúrát működtetni.
    Kitért
arra, hogy a Nyugat-magyarországi Egyetem mosonmagyaróvári kara - az
élelmiszer-tudományi képzésekkel - csatlakozik a közeljövőben a győri
Széchenyi István Egyetemhez, erre mindkét szenátus rábólintott.
Megvizsgálják, hogy a szombathelyi kar leválásával önálló felsőoktatási
intézmény működethető-e.
Várható a gyöngyösi főiskola integrálódása az
egri főiskolába, az előbbi önmagában nem tartható fenn - jelezte.
    Az
államtitkár azt mondta, hogy az agrárképzésen változtatni kell, ugyanis
jelenleg 14 helyen zajlik képzés úgy, hogy sok helyen alig van
hallgató. Nagyon fontos az intézmények közötti együttműködés és a
felesleges párhuzamosságok kivezetése, azaz, hogy az egyetemek,
főiskolák képezzenek egymás helyszínein hallgatókat.
    Palkovics
László az orvosképzés megerősítéséről azt mondta: az infrastrukturális
feltételeken javítani kell, mert jelenleg nem tudnak több - akár
külföldi - hallgatót oktatni, holott erre igény lenne. Szeretnének 3
intézményben a szakmai képzés gyakorlati készségeinek elsajátítását
segítő Skill-laborokat létrehozni, melyre pályázati forrásból összesen 6
milliárd forintot fordítanának. Több oktatóra is szükség lenne, ezért
hazahozna külföldön dolgozó orvosokat, akik taníthatnának. Olyan
szakembereket is bevonnának a felsőoktatásba, akik nem rendelkeznek
ugyan tudományos fokozattal, de magas szintű szaktudással igen. Ennek
lehetőségét biztosítja a mesteroktató kategória - jelezte, hozzátéve: e
célra jövő januártól több mint 2 milliárd jelenik meg a Lendület
Universitas programban. A forrást 2017-ben tovább növelnék.
    A
pedagógusképzés átalakításának eddigi eredményei pozitívak, külön
hangsúlyt kell fektetni a továbbképzésre, amit annak kell végeznie, ahol
a képzés történik - értékelt.
    A kreditalapú finanszírozást most
dolgozzák ki, amelynek egyik eleme, hogy kik és hányan végeznek. Ennek
bevezetése 2017-től várható - jelezte.
    Kompetenciatesztet már a
most szeptemberben belépő hallgatóknak írniuk kell, ennek részleteit
most dolgozzák ki. Ezen a teszten nem lehet megbukni. A méréssel azt
szeretnék elősegíteni, hogy a tanulók reális képet kapjanak saját
magukról - mondta az államtitkár, megerősítve, hogy a tesztet a
hallgatók tanulmányaik végén is megírják majd, így egyértelmű lesz
mindenki számára, hogy az egyetemi évek alatt mennyire fejlődtek a
hallgatók képességei.
    A felsőoktatási törvény módosítását a jövő
héten tárgyalja a parlament. A javaslatban kiemelt elemként szerepel a
konzisztórium, amelyről azt mondta: a fenntartó nem akar gyeplőt tenni
az állami intézmények nyakába. A testület lényege, hogy erősödjenek az
intézmények vállalati kapcsolatai. Emellett azokat a jogköröket, amelyek
nem az autonómia körébe tartoznak, és most a fenntartó gyakorol, azokat
átruházzák.
    A jövő évi költségvetésről az államtitkár elmondta: a
felsőoktatás támogatása 3,5 százalékkal nő, az intézmények működése
pedig már stabil. Kitért arra, hogy megjelenik az alapkutatási
finanszírozási elem, és már a struktúraátalakítási alapot sem főként
konszolidációra, hanem egy részét kutatási támogatásra tudják majd
felhasználni az intézmények. Májusban 27 milliárd forintos plusz
támogatást kaptak az egyetemek, főiskolák, amelyet az év végéig
különböző fejlesztésekre használhatnak - mondta az államtitkár.