Gyorskeresés a katalógusban
Benutzeranmeldung
Kalender
M D M D F S S
 
1
 
2
 
3
 
4
 
5
 
6
 
7
 
8
 
9
 
10
 
11
 
12
 
13
 
14
 
15
 
16
 
17
 
18
 
19
 
20
 
21
 
22
 
23
 
24
 
25
 
26
 
27
 
28
 
29
 
30
 
 
 
 
 
Támogatók

 

Startseite

Palkovics: Június végére lesz kész a Corvinus javaslata

Megjelenési adatok
Megjelenés dátuma: 
2015-06-12

únius végére készíti el saját
javaslatát működéséről a Corvinus Egyetem - mondta a felsőoktatási
államtitkár. Palkovics azt is elmondta, hogy a gyöngyösi főiskolát az
egribe akarják integrálni, egy mosonmagyaróvári kar pedig a
Nyugat-Magyarországi Egyetemtől a győrihez kerül.

A felsőoktatási államtitkár szerint mintegy 30 milliárd forintot
lehet megtakarítani a PPP-konstrukciók kivezetésével a következő
években. Erről Palkovics László beszélt az MTI-nek adott interjúban,
ahol kitért arra is, hogy a kancellári rendszer kifejezetten sikeres, az
intézmények működése stabil, és hogy külföldön dolgozó orvosokat
csábítanának haza oktatni.

Legnagyobb eredménye az elmúlt egy évnek,
hogy a felsőoktatás minden érintettje - az egyetemi vezetők, az oktatók,
a hallgatói érdekképviselet és a fenntartó is - elfogadta a
felsőoktatási stratégia irányait, és konszenzus van abban, hogy az
átalakításokra szükség van - összegzett. A stratégiában megfogalmazott
akciótervek végrehajtása folyamatos: a kancellári rendszer bevezetése, a
duális képzés elindítása, a szakjegyzék módosítása például már
megtörtént, a szakok tartalmának felülvizsgálata most zajlik, az
intézményi struktúra-átalakítás, a PPP-konstrukciók kiváltása vagy a
hallgatói kompetenciamérés kidolgozása még előttünk áll - emelt ki
néhány fontosabb lépést az államtitkár. 

Palkovics László a kancellári rendszert kifejezetten sikeresnek
ítélte, és azt mondta: már látszik, hogy a kancellároknak köszönhetően a
büdzsék sokkal következetesebben tervezettek, s mára a rektorok és a
kancellárok szinte mindenhol problémamentesen és hatékonyan működnek
együtt. Azt mondta: a szakok átalakítása körül kialakult helyzet tisztán
intézményi érdekből fakadt. A mostani szakrendelet követi a társadalmi
és gazdasági elvárásokat, az intézmények megfelelő számú és minőségű
szakembert tudnak képezni, akikre a munkaerőpiacon is igény van.

A közszféra és a magánszektor együttműködésében épült
beruházások, a PPP-konstrukciók kiváltásáról elmondta: az előirányzat
felülről nyitott, ahogy haladnak előre a tárgyalásokon, úgy fog a
kormány erre forrásokat biztosítani. Kifejtette: 54 szerződés született,
ebből 50 aktív. Utóbbiból 26 esetben valamit tenni kell, ezeket
megpróbálják két év alatt kivezetni - jelentette ki, hozzátéve: nem
minden szerződés rossz, a fennmaradók finanszírozhatók 2028-ig.
Számításaik szerint a mostani ütemezéssel mintegy 30 milliárdnyi
megtakarítást tudnak elérni úgy, hogy kétszer 17,5 milliárdot
invesztálnak bele az évek folyamán.

A Corvinus egyetemről azt mondta: az intézmény vezetése június
végéig készíti el javaslatát arról, hogy milyen formában működnének
tovább a jövőben. Önmagában az összevonás, szétdarabolás nem cél, azt
kell megvizsgálni, hogyan lehet fenntartható egyetemi struktúrát
működtetni.

Kitért arra, hogy a Nyugat-magyarországi Egyetem
mosonmagyaróvári kara - az élelmiszer-tudományi képzésekkel -
csatlakozik a közeljövőben a győri Széchenyi István Egyetemhez, erre
mindkét szenátus rábólintott. Megvizsgálják, hogy a szombathelyi kar
leválásával önálló felsőoktatási intézmény működethető-e. Várható a
gyöngyösi főiskola integrálódása az egri főiskolába, az előbbi önmagában
nem tartható fenn - jelezte. 

Az államtitkár azt mondta, hogy az agrárképzésen változtatni
kell, ugyanis jelenleg 14 helyen zajlik képzés úgy, hogy sok helyen alig
van hallgató. Nagyon fontos az intézmények közötti együttműködés és a
felesleges párhuzamosságok kivezetése, azaz, hogy az egyetemek,
főiskolák képezzenek egymás helyszínein hallgatókat.

Palkovics László az orvosképzés megerősítéséről azt mondta: az
infrastrukturális feltételeken javítani kell, mert jelenleg nem tudnak
több - akár külföldi - hallgatót oktatni, holott erre igény lenne.
Szeretnének 3 intézményben a szakmai képzés gyakorlati készségeinek
elsajátítását segítő Skill-laborokat létrehozni, melyre pályázati
forrásból összesen 6 milliárd forintot fordítanának. Több oktatóra is
szükség lenne, ezért hazahozna külföldön dolgozó orvosokat, akik
taníthatnának. Olyan szakembereket is bevonnának a felsőoktatásba, akik
nem rendelkeznek ugyan tudományos fokozattal, de magas szintű
szaktudással igen. Ennek lehetőségét biztosítja a mesteroktató kategória
- jelezte, hozzátéve: e célra jövő januártól több mint 2 milliárd
jelenik meg a Lendület Universitas programban. A forrást 2017-ben tovább
növelnék.

A pedagógusképzés átalakításának eddigi eredményei pozitívak,
külön hangsúlyt kell fektetni a továbbképzésre, amit annak kell
végeznie, ahol a képzés történik - értékelt. A kreditalapú
finanszírozást most dolgozzák ki, amelynek egyik eleme, hogy kik és
hányan végeznek. Ennek bevezetése 2017-től várható - jelezte.

Kompetenciatesztet már a most szeptemberben belépő hallgatóknak
írniuk kell, ennek részleteit most dolgozzák ki. Ezen a teszten nem
lehet megbukni. A méréssel azt szeretnék elősegíteni, hogy a tanulók
reális képet kapjanak saját magukról - mondta az államtitkár,
megerősítve, hogy a tesztet a hallgatók tanulmányaik végén is megírják
majd, így egyértelmű lesz mindenki számára, hogy az egyetemi évek alatt
mennyire fejlődtek a hallgatók képességei.

A felsőoktatási törvény módosítását a jövő héten tárgyalja a
parlament. A javaslatban kiemelt elemként szerepel a konzisztórium,
amelyről azt mondta: a fenntartó nem akar gyeplőt tenni az állami
intézmények nyakába. A testület lényege, hogy erősödjenek az intézmények
vállalati kapcsolatai. Emellett azokat a jogköröket, amelyek nem az
autonómia körébe tartoznak, és most a fenntartó gyakorol, azokat
átruházzák.

A jövő évi költségvetésről az államtitkár elmondta: a
felsőoktatás támogatása 3,5 százalékkal nő, az intézmények működése
pedig már stabil. Kitért arra, hogy megjelenik az alapkutatási
finanszírozási elem, és már a struktúraátalakítási alapot sem főként
konszolidációra, hanem egy részét kutatási támogatásra tudják majd
felhasználni az intézmények. Májusban 27 milliárd forintos plusz
támogatást kaptak az egyetemek, főiskolák, amelyet az év végéig
különböző fejlesztésekre használhatnak - mondta az államtitkár.