A Savaria Városi Múzeum és az MTA Vas Megyei Tudományos Testülete közös programján, Az év élőlényei 2017-ben című tudományos előadáson az is kiderült, kivel beszélget a szarvasbogár lárvája.

Az év élőlényeinek kiválasztásánál az egyik legfontosabb szempont idén a népszerűség volt, így nem csoda, hogy az év rovara a nagy szarvasbogár lett. Azonban az „agancsos” bogárról sok lebilincselő részletet nem ismer a nagyérdemű. Ezek közül osztott meg párat prof. dr. Vig Károly, az MTA Vas megyei Tudományos Testületének elnöke a népes hallgatósággal.

– Sokan kíváncsiak arra, hogy a nagy szarvasbogár meddig él – keltette fel a közönség érdeklődését.  – A válasz meglepő, ugyanis ez a faj akár három-öt évig is élhet. Ebből a legtöbbet negyven centiméterrel a föld alatt tölti, lárva állapotban – fűzte hozzá a szekértő, aki hangsúlyozta, hogy a hüvelykujjnyi lárvák talán érdekesebbek is, mint a kifejlett bogár. Például azért, mert savanyítva a Savariában élő rómaiaknak kedvelt csemegéi voltak. És akkor még nem is esett szó arról, hogy a lárvák „beszélnek”. – A recsegő hangot a lábukon lévő kitinlemezek egymáshoz dörzsölésével adják ki – ecsetelte a tudományos igazgatóhelyettes. De vajon minek üzennek? – Mivel nekik nincs hallókészülékük, valószínűleg más állatokkal kommunikálnak.

Persze a csupán négy-öt hétig élő kifejlett bogár sem unalmas állat. Ön hallott már a szarvasbogár temetőről? – Egy öreg tölgy alatt bukkantam rá ilyenre – osztotta meg élményét prof. dr. Vig Károly. – Tíz centiméteres vastagságban voltak ott szarvasbogár tetemek. Mondhatjuk, hogy a környék hímjei oda mentek meghalni – fűzte hozzá.

Tudja, hogy mennyi pénze van a harcsának?

A lesőharcsa szintén ismert állat, de a „parasztfaló” is számos titkot őriz. Ha megindul a víz ura, akkor menekül mindenki, nincs nyugalma a kószapocoknak és a kacsának sem – a 2017-es év halának izgalmas világába dr. habil Szinetár Csaba, az ELTE SEK állattani tanszékének tanára nyújtott betekintést. – Ez a kapitális állat hihetetlenül falánk, az utóbbi években például már beúsznak a városokba is, és úgy csapnak le a fürdőző galambokra, mint gyilkos bálna a fókára, olykor a fél testükkel is partra vetődnek – mondta.

Bár a harcsa teljes teste csupasz, mégis népszerű célpontja a horgászoknak. – Létezik régi módszer a harcsák csábítására, a kuttyogatás – mondta dr. habil Szinetár Csaba. – A kuttyogató a vécépumpához hasonlít, de nincs harangja. Ha a horgász ezt mozgatja a víz felszínén, akkor jellegzetes, kuttyogó hangot ad ki – fűzte hozzá. Máig nem tudják miért, de az eszköz valóban felkelti a harcsák figyelmét.

A vasi vizeken is érdemes kuttyogatót ragadni, ugyanis azokban is akadnak kapitális példányok – 2016 végén a Rába ikervári műcsatornájánál egy 65 kilogrammos példány akadt horogra.

Miért kék a béka?

Az idei év kétéltűjével, a mocsári békával alighanem már mindenki összefutott. Azonban az állat csalóka, ugyanis legtöbbször barna, de néha csodás színt ölt magára. – De miért kék a béka? – a közönség soraiban sokan összesúgtak, miután Dankovics Róbert herpetológus muzeológus, preparátor feltette a kérdést. Pedig a válasz egyszerű! – Amikor a békák elindulnak, hogy szaporodjanak, még barnák – ecsetelte. – Aztán ahogy belemennek a vízbe, eleinte rózsaszínesek lesznek, aztán bekékülnek, ugyanis elkezdenek bennük tombolni a hormonok. Érdekes, hogy ha kivesszük őket a vízből, hamar visszanyerik eredeti színüket – mondta.

A gazdag tengelic két tojót tart!

Igazán színes egyéniség a 2017-es év madara, a tengelic is. – Bár aranyosnak tűnnek, a tengelicek élete vad - mondta dr. habil. Gyurácz József, az ELTE SEK Természettudományi Kar dékánja. – Komoly verseny van közöttük, ugyanis minél több élelmet tudnak fogyasztani, annál színesebbek és életerősebbek lesznek – fűzte hozzá a szakember, akitől megtudtuk, hogy ennek óriási szerepe van a párválasztásnál. – A tengelicek egy évre választanak párt. Fontos szempont, hogy a hím mennyire színes és hangos, de az is, hogy mekkora a fészke, ugyanis a „gazdag” hímek akár két tojót is „hazavihetnek” – osztotta meg a közönséggel a dékán.

Az izomrenyheség népi orvossága

A 2017-es év vadvirága a hóvirág. Mint azt Keszei Balázsnak, a kőszegi Jurisich Miklós Gimnázium igazgatójának előadásából megtudhattuk, ez a növény is veszélyben van, mert az ember mohón szedi. Pedig különlegesebb, mint azt sokan gondolnák, ugyanis a kacsabiri nem csupán a lelkünknek jelent gyógyírt a szépsége folytán, de a népi gyógyászatban használták izomrenyheség ellen, mivel galantamin van benne.

Az erdők szürke eminenciásai

Az idei esztendő fája, a vadalma a kertünkben ékeskedő almafajták őse. – A Vas megyében elterjedt növényt könnyű felismerni tavasszal a hatalmas, rózsaszín-fehér virágairól, ősszel pedig az erős színekkel teli leveleiről – mondta dr. Balogh Lajos PhD. botanikus muzeológus, a Savaria Múzeum Természettudományi Osztályának vezetője. Az előadásból az is kiderült, hogy Magyarországnak van egy óriási hiányossága vadalma téren: nem tartják nyilván a legnagyobb és legöregebb példányokat.

Elek Szilveszter