Gyorskeresés a katalógusban
User login
Calendar
M T W T F S S
 
1
 
2
 
3
 
4
 
5
 
6
 
7
 
8
 
9
 
10
 
11
 
12
 
13
 
14
 
15
 
16
 
17
 
18
 
19
 
20
 
21
 
22
 
23
 
24
 
25
 
26
 
27
 
28
 
29
 
30
 
31
 
 
 
 
Támogatók

 

Home

Az irodalomtanítás Öveges professzora – az Élmények (b)irodalma Fűzfa Balázs és az élményközpontú irodalomtanítás című dokumentumfilm bemutatója a moziban

Megjelenési adatok
Megjelenés dátuma: 
2017-03-03

Az irodalomtanítás Öveges professzora – az Élmények (b)irodalma Fűzfa Balázs és az élményközpontú irodalomtanítás című dokumentumfilm bemutatója a moziban

Képgaléria megtekintése2017.03.03. - 11:00 | Rozán Eszter - Fotók: Varga András

Az irodalomtanítás Öveges professzora – az Élmények (b)irodalma Fűzfa Balázs és az élményközpontú irodalomtanítás című dokumentumfilm bemutatója a moziban

Az irodalom lehet élvezetes, magával ragadó, életre szóló. Fűzfa Balázsnak, az élményközpontú irodalomtanítás úttörőjének munkássága az élő bizonyíték erre. Fiatalok százaival ismertette meg az irodalom rejtett titkait, szépségeit, és azt, hogy olvasni érdemes. A róla készült filmet mutatták be a Savaria Filmszínházban.

HIRDETÉS

Rengetegen voltak kíváncsiak az Élmények (b)irodalma Fűzfa Balázs és az élményközpontú irodalomtanítás című dokumentumfilmre, melynek bemutatójára az Savaria Filmszínházban került sor. Régi és jelenlegi tanítványok, fiatalabbak, idősebbek, barátok, ismerősök, Génius egyetemisták jöttek el, hogy kifejezzék tiszteletüket az irodalomtanítás Öveges professzora előtt. Már a dokumentumfilm címének (b)irodalom játékossága is sejteti, itt nem egyszerű tanári útmutatásról van szó, hanem jóval többről. Fűzfa Balázs irodalomtörténész, egyetemi docens, tankönyvszerző rendíthetetlenül hisz abban, hogy az irodalom igenis megszerettethető a diákokkal. Nem feltétlenül szükséges, hogy az órák száraz tényekkel, adatok tömkelegével legyenek tele, mérföldnyire a diákok világától, gondolkodásmódjától -, testközelivé, kézzel foghatóvá lehet tenni az irodalmi műveket.

A film másfél éven keresztül kíséri végig Fűzfa Balázs mindennapjait, megismerkedhetünk egyedülálló, sajátos módszerével, tanítványai rajongásával, kreatív életfelfogásukkal. A kreativitás és a szabadság Fűzfa Balázs tanításának alapköve. A diákok nyitottak a világra, a szépségre, megvan bennük képesség, hogy befogadják, megértsék a műalkotásokat, különösen akkor, ha azok közel állnak hozzájuk. Az informatika térhódításával olvasási szokásaink átalakultak, a vizualitás került előtérbe a lineáris olvasás helyett. Fűzfa Balázs tankönyveiben arra törekedett, hogy a szöveg mellett a képek hívják fel magukra a figyelmet, nem csupán illusztrációként, hanem önálló jelentéshordozóként.

A Fűzfa-tankönyveket valóban érdemes kézbe venni, olyanok, mintha képes magazint lapozgatnánk. Nemcsak passzív olvasgatásra alkalmasak, hanem kutatómunkára, gondolkodásra, kreativitásra ösztönöznek. Az írókkal, költőkkel nem akkor kerülünk közelebbi kapcsolatba, ha bebiflázzuk az életrajzukat és műveiket, hanem amikor a saját életünk részévé tesszük őket. Ennek egyik módja az irodalmi kultuszhelyek felkeresése. Nincs annál nagyobb élmény, mint Weöres Sándor szobránál elszavalni valamelyik versét, Abdán Radnóti előtt tisztelegni, Petőfi emlékek után kutatni Ostffyasszonyfán, vagy örülni a hóesésnek Kőszegen, az egykori katonai alreál udvarán, ahogy Ottlik regényében is tették. Egy vers vagy egy regény élményszerűvé válik attól is, ha szövegtárgyat készítünk belőle.

A mintát Esterházy Péter adta, aki Ottlik Géza 70. születésnapjára egyetlen, 57x77 centiméteres rajzlapra lemásolta az Iskola a határon című regényt. Fűzfa Balázs diákjai maguk is lelkesen készítenek szövegtárgyakat, időt és fáradtságot nem kímélve. A videó a Facebook-generáció számára elsődleges információhordozóként van jelen. Az akciófilmek szintén alkalmasak arra, hogy irodalmi művekkel kerüljünk meghitt viszonyba. A Rambo-versek - világhírű színészek filmbeli jeleneteit magyar színészek „szinkronizálják" versekkel -, kiváló alkalmat nyújtanak arra, hogy a diákok is szabadon kipróbálhassák kreativitásukat a saját videójuk elkészítésével. A megzenésített költemények ugyancsak több érzékünkre hatnak. Fűzfa tanár úr nevéhez fűződik a 12 legszebb magyar vers és a közös versmondás is.

Honnét ered Fűzfa Balázs dinamizmusa, elkötelezettsége az élményszerű tanítás iránt? Családi örökséget visz tovább, az édesapjától látta, aki maga is tanár volt, hogyan lehet a megszokott sablonok helyett másképp átadni az ismereteket a nebulóknak, úgy, hogy lelkesen és aktívan vegyenek részt az órákon. A másik példaképe középiskolai tanára, Bedécs Gyula volt, aki szintén élményszerűen tanította diákjait. A filmben szeretettel és csillogó szemmel beszélnek Fűzfa tanár úr tanítványai, munkatársai, barátai. Megszólal Beck Zoltán, Bedécs Gyula, Bokányi Péter, Jordán Tamás, Kaisinger András, Károly Frigyes, Kelemen Zoltán, Láng Gusztáv, Lutor Katalin, Pávlicz Adrienn, Pusztay János, Rozmán Kristóf, Sipos Lajos, Varga Bence, Varga Richárd, Winkler Márta. A készítők: Boros Ferenc és Horváth Zoltán, az egyetem régi diákjai.

A vetítés után Lovass Tibor beszélgetett az alkotókkal és Fűzfa Balázzsal. Fűzfa tanár úr elmondta, személyiségének alapvonása a derű és a játékosság, szeretné a világot vidámabbá tenni, ennek kiváló eszköze a játék. A film nagy élményt jelentett számára, nem voltak ismétlések, újra vett részek, a spontán hétköznapokat örökítették meg. Az óráin is szeret rögtönözni, éppen attól válik igazivá a tanítás, hogy sosem mondja el ugyanazt kétszer. Az lenne ideális, ha a diákok nem egymás mögött ülnének az órákon, hanem egymással szemben, mert így interakcióba tudnának lépni. Boros Ferenc elmondta, úgy forgatták a filmet, ahogy az élet szülte, átadva a spontaneitásnak. Több mint harminc filmet készítettek már, valamennyit szerették, szívvel és lélekkel csinálták a mostanit is. Az eredeti változat hosszabbra sikerült, végül 81 percet hagytak meg. Horváth Zoltán arról beszélt, hogy elfordultak a beszélő fejektől, hogy ne legyen túl monoton, aktív zene, képek tették a filmet könnyebben fogyaszthatóvá.

Fűzfa Balázs nem lenne Fűzfa Balázs, ha nem hívta volna játékra a közönséget. Arany János születésének 200. évfordulója alkalmából Arany János Évnapra című versét szavaltuk el közösen. A költő a 64. születésnapjára írta, 64 betűből áll, ami Arany játékosságát bizonyítja.

ÉVNAPRA 

Nyolcvan év
Ritka szép;
Hetven év
Jó, ha ép;
Hatvannégy esztendő:
Untig elegendő.

Harsogott a mozi nagyterme a lelkes versmondástól, hanem is annyira, mint amikor Jordán Tamás szólaltatott meg ezer gyereket a sportházban, mindenki élvezte. Igazi élményt jelentett a filmbemutató és beszélgetés: köszönjük, köszönjük, köszönjük!