Gyorskeresés a katalógusban
User login
Calendar
M T W T F S S
 
 
1
 
2
 
3
 
4
 
5
 
6
 
7
 
8
 
9
 
10
 
11
 
12
 
13
 
14
 
15
 
16
 
17
 
18
 
19
 
20
 
21
 
22
 
23
 
24
 
25
 
26
 
27
 
28
 
29
 
30
 
31
 
 
 
Támogatók

 

Home

Kancellárok kontra önkormányzatok?

Megjelenési adatok
Megjelenés dátuma: 
2014-09-19

Kancellárok kontra önkormányzatok?

Népszava|2014. szept 19. 05:03
[A+ A-]

Fotó: Népszava

Számítani lehetett rá, hogy az
Orbán-kormány fel akarja használni az ELTE gólyatáborában történt, nagy
médiavisszhangot keltett nemi erőszak miatti közfelháborodást a
hallgatói önkormányzatok jogköreinek gyengítésére, amit már korábban is
kilátásba helyezett. Az viszont nem teljesen világos, hogy ezzel mi a
kabinet célja, hiszen a Hök-ök politikailag veszélytelenek a rezsimre.
Elképzelhető, hogy a jövendő kancellárok hatalmát erősítenék, de
meglehet, hogy a Jobbik "utánpótlás-nevelésére" mérnének csapást.

 

irdetés

Nem áll az ELTE szándékában
csökkenteni a hallgatói önkormányzatok befolyását - jelentette ki a
közelmúltban az egyetem kommunikációs igazgatója, Fábri György annak
kapcsán, hogy Palkovics László felsőoktatási államtitkár, majd a
Kormányzati Ellenőrzési Hivatal (Kehi) is a Hök-ök jogkörének szűkítését
javasolta. Bár Balog Zoltán emberi erőforrás miniszter már nyár elején
utalt arra, hogy a hallgatói képviselet rendszerét is átalakíthatják
ősszel, az ötlet apropóját az adta, hogy az ELTE fonyódligeti
gólyatáborában megerőszakoltak egy diáklányt, a gyanúsított büntetett
előéletéről pedig állítólag tudott a tábort szervező kari Hök vezetése,
amely ellen fegyelmi eljárás is indult. Fábri György lapunknak úgy
fogalmazott, javasolják a kormánynak, hogy például alakítsa át a
diákképviseletek törvényességi felügyeletét, illetve szeretnék "közelebb
vinni" a hallgatókat a Hök-ök mindennapi működéséhez, de az
önkormányzatok jogkörével kapcsolatban "óvatosságra intett". Úgy vélte,
előtte teljes mélységében át kell gondolni a rendszert.

A kormány azonban úgy tűnik, "jobban
tudja" az egyetemek helyett, hogy mire lenne szükség. A Kehi nemrég
kiszivárgott jelentése szerint "a diákképviseletek túlzott befolyása"
miatt három főben maximalizálnák a Hök-ök részvételét a felsőoktatási
intézmények legfőbb döntéshozó szerveiben, a szenátusokban - ahol a
rektor, a kari delegáltak, illetve a kutatók és a tanárok választott
képviselői is ülnek -, szemben a törvény által jelenleg meghatározott
legalább 20, de legfeljebb 25 százalékos részvételi aránnyal. Ez alapján
jelenleg az ELTE szenátusában 12 diákképviselő ülhet, ez pedig,
akárcsak a többi intézményben, jelentős hatalmat jelent. Csakhogy a
Hök-ök valódi befolyásolási képessége nem ebben, hanem a legfontosabb
döntésekben gyakorolható vétójogukban rejlik. Szenátusi képviselőiknek
ugyanis, létszámtól függetlenül egyetértési joguk van egyebek közt a
térítési és juttatási szabályzattal, illetve a tanulmányi és
vizsgaszabályzattal kapcsolatos döntésekben, valamint "az
ifjúságpolitikai és hallgatói célokra biztosított pénzeszközök
felhasználásakor" is. Tehát az egyetemeken vagy főiskolákon a helyi Hök
egyetértése nélkül nem lehet dönteni például az ösztöndíjak vagy a
kollégiumi díjak mértékéről, vagy éppen arról, hogy a hallgatói
önkormányzat az intézmény költségvetéséből mennyit fordíthat saját
magára. Ezért is érintené rosszul a Hök-öket a Kehi másik javaslata
(amely a szervezet által feltárt gazdálkodási visszásságokhoz
kapcsolódik), amely szerint kormányrendeletben kellene meghatározni a
diákképviseletek finanszírozásának mértékét.

A jelenlegi szabályozás tudatában az
egyetértésüket nem igénylő szenátusi döntésekben - amelyekhez a
hallgatók szakmailag nem is feltétlenül értenek - a diákképviselők
szavazata alku tárgyát képezheti - például, ha a szenátusnak egy oktató
kinevezéséről kell döntenie -, vagyis a Hök nyugodtan "kufárkodhat" a
voksaival, így maga számára más előnyös döntéseket kényszeríthet ki. Nem
csoda, hogy az egyetemi vezetők általában visszafogottan fogalmaznak a
Hök-öt érintő ügyekben, és többnyire a hallgatói képviseletek is
lojálisak az egyetemi vezetéshez. A 2012-es diáktüntetések idején,
amikor a Hallgatói Hálózat tüntetői többször engedély nélkül "szálltak
meg" egyetemi tantermeket, több hallgatói önkormányzat is a diáktüntetők
akciói ellen foglalt állást.

Vagyis úgy tűnik, a kormánynak az nem
tetszik, hogy az egyetemi vezetések és a Hök-ök túlságosan
"összenőttek", és így a miniszterelnök által a közeljövőben kinevezésre
kerülő, az intézmények teljes gazdasági irányítását átvevő kancellárok
kerékkötőivé is válhatnak. Például mozgósíthatják a diákokat egy-egy
kancellári döntés ellen. Politikai veszélyt azonban a független
diákképviseletek nem igazán jelentenek a Nemzeti Együttműködés
Rendszerére. Az adott intézmény hallgatóinak legalább 25 százalékos
részvételével megválasztott érdekképviseletek utoljára 2011-ben voltak
"harcosan ellenzékiek" az államilag finanszírozott képzési keretszámok
drasztikus csökkentése, illetve a diplomások röghöz kötésének terve
miatt. Néhány zajos tüntetés után azonban a Hallgatói Önkormányzatok
Országos Konferenciája (HÖOK) "áldását adta" az év végén elfogadott új
felsőoktatási törvényre, a HÖOK akkori elnökét, Nagy Dávidot pedig a
zárószavazás előtt fogadta a parlamentben Orbán Viktor kormányfő és
Hoffmann Rózsa akkori oktatási államtitkár. Az akkor még KDNP-s vezetésű
oktatásirányítás egyébként még 2010-ben azt tervezte, hogy elveszi a
Hök-öktől az egyetértési jogot. A HÖOK 2012 decemberében csatlakozott
ugyan a nem általa szervezett diáktüntetésekhez, de végül leült ahhoz a
Felsőoktatási Kerekasztalhoz - a kormány, a rektorok és az Iparkamara
részvételével -, amelyhez viszont a Hallgatói Hálózatot nem hívták meg,
majd "hivatalos diákképviseletként" a szervezet rábólintott az új
felsőoktatási reformokra.

Politikai szempontból talán csak a
hallgatói önkormányzatok feletti erős szélsőjobboldali befolyás lehet
az, ami szúrja a Fidesz szemét. A Jobbik több fiatal politikusa, például
Szávay István is az ELTE bölcsészkarának hallgatói önkormányzatában
kezdte pályafutását, amelynek elnökei 2005 óta mindannyian Jobbik-tagok
voltak. 2013-ban pedig kiderült: a kari Hök-ösök terjesztették a párt
újságját, szórólapjait, még a Hök irodáit is felhasználták. De tavaly
derült ki az is, hogy a bölcsészkar diákképviselői származás, vallás és
politikai nézet alapján listázták a gólyatáborba jelentkező hallgatókat.
A listában akkor sajtóhírek szerint szerepelt a kollégiumi Hök-öt
irányító Stummer János megjegyzése is, aki tagadta a vádakat, de végül
távozott az egyetemről. Jelenleg Stummer a Jobbik erzsébetvárosi
polgármester-jelöltje.

Mutyik miatt népszerűtlen a Hök
A megkérdezett diákok fele szerint a
hallgatói önkormányzatok "mutyiznak" a kollégiumi férőhelyek és a
szociális juttatások szétosztása során, sokszor pénzzel, ajándékkal és
szívességgel kell a döntéshozók kedvében járni, ráadásul a juttatásokat
könnyebben adják oda az ismerőseiknek, barátaiknak - ez derült ki a
Transparency International tavaly októberben publikált, 500
magyarországi diák megkérdezésével készült kutatásából. A hallgatók
negyede szerint a Hök-be eleve csak korrupcióval, "haveri" segítséggel
lehet bekerülni. Sok diák szerint a diákképviseletek pénzügyei
szabályozatlanok és átláthatatlanok, a negyedévesek 75 százaléka pedig
úgy véli, a Hök-ök kizárólag a saját tagjainak érdekeit képviselik,
pedig a feladatuk az lenne, hogy az összes hallgatóért kiálljanak.
Nem csoda, hogy a hallgatók többsége úgy
érzi, a Hök-ösök kivételezettek. Tavaly novemberben az okozott botrányt,
hogy egy tizennyolc fős társaság utazhatott az állami megszorításokkal
terhelt Pécsi Tudományegyetem pénzén egy brazíliai konferenciára,
miközben az intézményben éppen a szűkös pénzügyi keretekre hivatkozva
jelentettek be csoportos létszámleépítéseket. Az akkori küldöttségben a
rektor mellett Hök-vezetők és hallgatók is részt vettek, de hivatalosan
csak a rektornak volt meghívása.
Az idén a Kehi vizsgálata arra derített
fényt, hogy egyes intézményekben bizony nagyon megéri diákképviselőnek
lenni. A Nyíregyházi Főiskola Hök-tisztviselői például "célprémium",
"jutalom" és "karácsony" jogcímeken is kaptak ösztöndíjakat, amelyek egy
főre jutó összege akár a 880 ezer forintot is elérhette. Ezen felül a
kulturális ösztöndíjak 76 százaléka is a HÖK-tisztviselőké lett. A
Nyugat-Magyarországi Egyetemen a Savaria Egyetemi Központ HÖK-elnöke
2012-ben 540 ezer forint közéleti és 218 ezer forint sportösztöndíjban
részesült, a gazdasági referens pedig 790 ezer forintot kapott.

Molnár Richárd