Címlap | Könyvtártörténet

A Médiatár története

Az intézmény fejlesztése

 

A főiskolán a hetvenes években mind az oktatásban, mind a kutatásban fontos szerepet töltött be az oktatástechnika felhasználása. A szombathelyi intézmény hazai és nemzetközi elismertségét a korszerű technika alkalmazása vívta ki a tanító-, a közművelődési és a tanárképzésben. A vezetés, élükön Szalay László főigazgatóval, felismerték, hogy a magas színvonalú oktatás nem képzelhető el a korszerű eszközök és a technikai rendszerek ismerete és alkalmazása nélkül. Gyakran tartottak nemzetközi (UNESCO) vagy hazai konferenciákat, amelyek a technika oktatásban való alkalmazását mutatták be.

Az 1974 őszén megszervezett Oktatástechnológiai csoport feladata volt az Oktatástechnológia tárgy vezetése, amely részben az eszközök kezelését, részben pedig az információhordozók tervezését és készítését gyakoroltatták. A képzés eredményesebbé tétele érdekében a pedagógusképző intézmények között elsőként jött létre az audiovizuális főiskolai centrum. Ennek tevékenységi körébe tartozott a hallgatói gyakorlatok felvétele, ezek továbbítása a Gyakorló iskolából a főiskola épületébe, a mikrotanítások felvétele és megőrzése, az MTV adások felvétele, archiválása tanításhoz, szükség szerint a felvételek közvetítése a tantermekbe.

 

 

Médiatár kialakítása az Oktatástechnológiai Csoporton belül

 

A főiskola egyik erőssége az Oktatás technikai eszközei majd az Oktatástecnhológia c. tárgy korai bevezetése volt főiskolánkon, amely az Oktatástechnológiai Csoporthoz kapcsolódott. Ezen belül hozták létre a Médiatárat, amely a csoport munkájának támogatását, majd az elkészült és a vásárolt produktumok szolgáltatását biztosította az A épület II. emeletének egy kis szobájában. Az 1974 szeptemberében létrehozott Médiatár első főállású alkalmazottjaként került a főiskolára Somogyi Ilona. Az első video berendezés, egy Revox videomagnó volt, amely 1 collos videoszalagra rögzített. A videotechnikával ekkor még csak a két műszerész (Horváth Ferenc és Hernádi Pál) foglalkozott, két főiskolai hallgató segítségével.

A Revox videomagnót hamarosan leváltották az UNESCO támogatásával vásárolt korszerű Sony berendezések – szalagos videomagnók, kamerák és szerkesztő eszközök –, amelyeket először a főigazgatói iroda tanácskozójában helyeztek el, itt folytak az első videós kísérletek.

 

A Médiatár kezdő állományának alapját azok a nem hagyományos dokumentumok képezték, amelyeket a TANÉRT és a Diafilmgyártó Vállalat szállított: diafilmek, keretes diák, hangosított diák, hangszalagok, S8 mm-es filmek, 16 mm-es filmek.

 

1975-ben az A épület 45-ös terem mögötti pedagógiai labort átalakították, itt kapott helyet a videostúdió, mellette az üvegablakkal leválasztott helyiségben a videomagnók és a Médiatár.

Folyamatosan épült ki az összeköttetés a főiskola néhány tantermével (25-ös, 67-es, 31-es, klub stb.), az itt elhelyezett tv-készülékekre igény szerint videofelvételeket (tanítási órák, mikrotanítások, rögzített TV-adások) lehetett bejátszani a zártláncú televízió segítségével. A helyi felvételek főként a Gyakorló Iskolában kialakítottak két stúdiótanteremben készültek, melyekhez üvegfallal leválasztott megfigyelő helyiség tartozott. Itt folyt a hallgatók hospitálása, miközben a tanítási órákat a két terem közötti stúdióban videoszalagra rögzítették. A bemutató órákat akár élő egyenes adásban is lehetett sugározni a főiskola épületébe. A videós feladatokra új kollégák érkeztek, Pehi László vezetésével folyamatosan bővült, cserélődött a szakember gárda. Az ő munkájuk eredményeképp a Médiatár állománya folyamatosan gyarapodott a videoszalagokra rögzített órafelvételekkel, televíziós adásokkal.

Mivel a könyvtár folyamatos helyhiánya miatt nem lehetett integrálni az a-v gyűjteményt a könyvtár hagyományos kiadványaival, a médiatár hosszú ideig helyileg és szervezetileg is a videostúdióhoz tartozott.

 

A dokumentumok feldolgozása

 

Az állomány bővülésével igény keletkezett az a-v dokumentumok visszakeresésére. Nehézséget jelentett, hogy a nem hagyományos dokumentumok feldolgozásához ekkor még nem létezett szabvány. A bibliográfiai leírás módjának és formájának kidolgozását a médiatáros, valamint a Könyvtár tanszék vezetője, dr. Tóth Gyula és a könyvtár vezetője, dr. Tóth Gyuláné vállalta magára.  A leírás tartalmazta a raktári jelzetet; a címadatokat; a szerzőségi adatokat; a megjelenés helyét, a kiadó nevét, a kiadás évét; a technikai adatokat: a fizikai egységek számát, az információhordozó fajtáját, az időtartamot, a mellékleteket valamint a megjegyzéseket (pl. tartalmi ismertetést). A használhatóság megkönnyítése érdekében a feltárás a legmélyebb részletességgel történt, pl. diasorozatoknál képenként, hangfelvételeknél művenként. A feldolgozó munka eredményeként raktári-leltári katalógus, integrált betűrendes és szakkatalógus készült.

 

A dokumentumok elhelyezése, tárolása:

 

Eltérő méretük miatt a tárolás dokumentumtípusonként elkülönítve, raktári-leltári betű- és számjelek alapján történt.  A feldolgozott dokumentumok a következők voltak: fotó, írásvetítő transzparens, diafilm, keretes dia, hangos dia, hangszalag, hangkazetta, hanglemez, 16 mm-es film, 8 mm-es film, egyéni oktatógépi program, kollektív oktatógépi program, oktatócsomag, videoszalag; később a videokazetták megjelenésével: U-matic kazetta, VHS kazetta.

 

Állománygyarapítás:

 

A médiatár a főiskolai oktatáshoz kapcsolódó információhordozókat, valamint az általános ill. középiskolai oktatásban, közművelődési tevékenységekben felhasználható anyagokat  gyűjtötte. Kezdetben nem volt tervszerű állománygyarapítás. A fent már említett alapállományt (a raktáron levő TANÉRT-es stb. dokumentumokból) egy tételben megrendelt oktató anyagok alkották. Ezt folyamatosan bővítették a videofelvételek:

  • tanítási órák felvételei, hallgatói mikrotanítások, népművelési gyakorlatok felvételei
  • a stúdióban készült oktatófilmek, szerkesztett videofelvételek
  • tv-adások rögzítései (iskolatelevíziós adások)

 

Kölcsönzés:

 

Kezdetben az állomány a videofelvételek kivételével kölcsönözhető volt. E tevékenység mellett a videós csoport adminisztrációs munkáját valamint az alábbi technikai jellegű feladatokat kellett ellátni:

  • lejátszási igények feljegyzése, egyeztetése, felvételek bejátszása a tantermekbe
  • televíziós adások rögzítése
  • operatőrként részvétel a felvételek készítésében
  • 8 és 16 mm-es filmek vetítése órákon

 

Médiatár kapcsolódása a Videó-Gyártási Csoporthoz

 

1976-tól folyamatos technikai fejlesztésekre került sor. Új szervezeti egységek jelentek meg:

  • Vidó-Gyártási Csoport Pehi László vezetésével – ide tartozott szervezetileg a Médiatár is,
  • Oktatástechnikai Csoport Király Zoltán vezetésével
  • Műszaki Csoport Horváth Ferenc vezetésével.

Ezen időszak átépítési munkálata után korszerű videostúdió szolgálta az oktatást. Az üvegablakkal leválasztott szobában a stúdió irányító része kapott helyet, a Médiatárnak ki kell költöznie a szomszédos helyiségbe. De költözött a Műszaki Csoport is az épület alagsorába. A fenti átalakítások során a 45-ös terem (A ép.) megmaradt oktatóteremként, a folyosó többi részét pedig az Oktatástechnikai Csoport tantermei, a fotólabor és az iroda foglalták el.

A saját gyártású videók mellett - a  megalakult OOK (Országos Oktatástechnikai Központ) által gyártott oktató anyagokkal - tovább bővült a médiatár állománya.

Országosan létrejöttek az oktatást segítő, különböző a-v anyagokat gyártó telephelyek, pl. a szombathelyi főiskola videostúdiójában a videogyártás,  Nyíregyházán a dia, az írásvetítő transzparens, stb. A különböző helyeken készült termékekből a Médiatár is részesült egy-egy példány erejéig.

 

A dokumentumok feldolgozásának sikerén új elhatározás született, a Médiatár feladatként kapta a tanszéken tárolt a-v anyagok feldolgozását. Dr. Tóth Gyuláné és a gyakorlatos hallgatók segítségével az Ének tanszéken kezdődött el a munka, majd a Rajz tanszék diaállományával folytatódott a próbálkozás. Az itt lévő nagy mennyiségű keretes dián lévő műalkotások alkotó és cím nélküli reprodukciói megoldhatatlanná tették a feldolgozást a médiatári munka mellett. Így a tanszéki a-v letétek feldolgozása befejeződött.

 

1979-ben sor került a médiatári állomány nyilvántartásának fejlesztésére. Kezdetben csak közös raktári-leltári cédulakatalógus készült az állományról, csoportos nyilvántartás nem volt.

A dokumentumokat a Gazdasági Igazgatóság tartotta nyilván típusonként külön kartonokon.

A csoportos leltárkönyv szintén Dr. Tóth Gyuláné és a Könyvtár tanszék segítségével került kialakításra. A videoszalagokat, később a U-matic videokazettákat azonban e nyilvántartás sem tartalmazta, ezekről csak a Gazdasági Igazgatóság készített továbbra is leltári nyilvántartást.

 

Technológiai váltás az 1980-as években

 

A médiatáros 1979-ben szerzett könyvtáros diplomáját kiegészítendő, az OSZK KMK által szervezett egy éves tanfolyamának „Nem hagyományos dokumentumok a könyvtárakban” elvégzése, a tanfolyamon szerzett új ismeretek és az időközben megjelent új szabványok - ISBD/NBM – A nem-könyv anyagok nemzetközi szabványos bibliográfiai leírása, Bp. 1980.; Hangfelvételek bibliográfiai leírása, Bp. 1980.; Állóképek bibliográfiai leírása, Bp. 1981. stb. – nagy segítséget jelentettek a további munkában. A meglévő katalógustételek már nem kerültek módosításra, de a továbbiakban a bibliográfiai leírások már az új szabványok szerint készültek. 1980-ban elkészült a Médiatár első nyomtatott katalógusa:

Katalógus a Szombathelyi Tanárképző Főiskola Könyv- és Médiatárának nem nyomtatott ismerethordozóiról. – Szombathely : Szombathelyi Tanárképző Főiskola, 1980. - 227 p.

Ezt évenként kiadott gyarapodási jegyzékek követték. Készültek az egyes tantárgyakhoz ajánló jegyzékek (fizika, matematika), készült külön videokatalógus: (Videokatalógus : válogatás televíziós adásokból. - Szombathely : Szombathelyi Tanárképző Főiskola, 1982. - 48 p.), nagy segítséget jelentett a diaképek közötti tájékozódásban a nyomtatott diakatalógus (Műalkotások diaképeinek katalógusa, 1982. 87 p.)

 

A 70-es évek végére a szalagos video-rendszert felváltotta az újabb, kezelhetőbb, minőségileg jobb, kazettás U-matic rendszer. Több ezer videoszalag került selejtezésre, a rögzített felvételekből csak keveset lehetett átmásolni U-maitc kazettákra. A tantermi video-bejátszások száma folyamatosan növekedett, nagy figyelmet igényelt ezek koordinálása, pontos indítása.

Egyre nagyobb számban kellett rögzíteni televíziós adásokat, már nem csak az Iskolatelevízió adásait, hanem az oktatók igényei alapján ismeretterjesztő műsorokat, dokumentumfilmeket, sportközvetítéseket, színházi előadásokat is. Az akkori technika még nem tette lehetővé az időzített felvételek készítését, a felvételek nagy része munkaidőn túl, este vagy hétvégén készültek.

A stúdió folyamatosan gyártotta, szerkesztette a videofelvételeket. Több száz U-matic kazetta nyilvántartását kellett vezetni, melyeken a nyersanyagok folyamatosan változtak, törlődtek, új felvételek készültek. Ezeket naprakészen kellett dokumentálni, hogy mindig kézbe lehessen adni a szükséges felvételeket.

 

1983 őszén új, nagyszabású átépítés kezdődött. A stúdiót bővítették, korszerűsítették, a II. emeleti folyosót lezárták. A Médiatár átköltözött az Oktatástechnikai Csoport egyik tantermébe, a lejátszó eszközök a zárt folyosó egyik részében kerültek elhelyezésre, a másik részében az Oktatástechnika rendezkedett be.

 

A 80-as évek közepén új, VHS (Video Home System) technika jelent meg. Ezek a kazetták már 30, 60, 90, 180, 240 percesek voltak, az új készülékekkel lehetővé vált az időzített felvételek készítése. Hátránya viszont az volt, hogy a pontatlan adások miatt olykor lemaradt egy-egy felvétel vége. Elindult a műholdas műsorszolgáltatás, a Médiatár elsőként kapott megfelelő készüléket, így a földi sugárzás mellett a műholdas adások rögzítése is lehetővé vált.

 

1989-től a megnövekedett feladatok ellátására két fő dolgozhatott a médiatárban. Árvai Andrea távozásával Biczó Beatrix lett a második médiatáros. Ebben az időben az Ének-Zene tanszék hanglemezállománya átkerült a Médiatárba, melyet visszamenőleg kellett feldolgozni. Folytak a tantermi bejátszások, a tv-adások rögzítései (Benke Éva irányításával ekkor került rögzítésre a legtöbb, legjelentősebb színházi előadás). A videokazetták kölcsönözhetőségével nőtt a kölcsönzések száma, de a helyben használat is jelentősen emelkedett.

 

A Commodore 64-es számítógép bekerült az intézménybe, de ez a gép még teljesen alkalmatlan volt a nagy mennyiségű adatok feldolgozására és visszakeresésére. 1989-ben Pálvölgyi Mihály, Tokaji Nagy Erzsébet és a stúdió informatikusa társaságában Farkasné Somogyi Ilona is ellátogatott az OOK-ba, ahol tanulmányozták az ottani Médiatár MICRO-ISIS adatbáziskezelő rendszerét. Ez alapján kerültek kialakításra a helyi Médiatár első számítógépes adatbázisai, a HANG, a VIDEO és a KÉP adatbázisokat (visszamenőleg feldolgozva a teljes állományt). Az adatbázis építése még sok szakmai kívánnivalót hagyott maga után, de a hagyományos cédulakatalógushoz képest ez szinte forradalmasította a tájékoztatást.

 

 

Újabb költözés és szervezeti integráció a könyvtárral

 

A videostúdió újabb fejlesztése, terjeszkedése miatt (ekkor már ők látták el a Regionális Stúdió feladatait is) a Médiatárnak át kellett költöznie az A épület III. emeletére (a tetőtérbe). Szervezetileg a Médiatár visszakerült a Video-Gyártási Csoporttól a Király Zoltán vezette Oktatástechnológiai Csoporthoz. Biczó Beatrix maradt a stúdióban, helyette a könyvtárból Gira Krisztina kerül át a Médiatárba. Távozása után, 1992-ben Köcséné Szabó Ildikó követte őt.

 

A költözés a szolgáltatás tekintetében is változást hozott. A tantermi bejátszások teljesen megszűntek. Folytatódott a tv-adások rögzítése. Jelentős volt a másolatkészítés: oktatói, hallgatói igények alapján az oktatáshoz szükséges video- és hangfelvételek másolása, az ének-zene szakos hallgatók kötelező zenehallgatási anyagának másolása (fél évente hallgatónként 10 óra anyag), a tanító szakos hallgatók kötelező zenehallgatási anyagának másolása stb.

Továbbra is jelentős volt a helyben használat. A hanglemezek kivételével a teljes állomány kölcsönözhető volt.

 

Újabb váltásra került sor a videotechnikában: a U-matic kazetták emulziós rétege porladt, levált, ennek következtében nagy mennyiségű felvételt kellett átmásolni VHS kazettákra. Könnyebbség volt, hogy itt már nem kellett a stúdió nyersanyagait tartalmazó kazettákat is nyilvántartani, kialakult a stabil videoállomány. Ezek utólag kerültek bevételezésre a csoportos leltárkönyvbe. Új információhordozóként megjelent a CD. Az állomány gyarapítása tervszerűen folyt, állandó, éves költségvetési keretből történt a vásárlás.

Pályázatok segítették a fejlesztést, az állománygyarapítást:

  • Open Society Institute, 1995 – Somogyiné Farkas Ilona angol nyelvű pályázatot készített Gira Krisztinával. Eredményeképp nagy összegű eszköz- és állományfejlesztés valósulhatott meg.
  • Rendszeresek voltak az NKA-hoz benyújtott pályázatok: 1994-1995; 1997-1998; 2000
  • Zenetörténeti sorozat az NKA-tól 1997-ben
  • SOROS pályázat 1997-ben

 

1994-ben a médiatári adatbázisok (ISIS) konvertálással átkerültek az Aleph integrált könyvtári rendszerbe. A hangfelvételek bibliográfiai leírásai a szabványnak megfelelően javításra kerültek. A videofelvételek feldolgozása továbbra is teljes részletességgel történt, ún. snittlistás feldolgozással, így könnyűvé vált a visszakeresés, ha az oktatáshoz, vagy a stúdió részére adott témájú filmrészleteket kellett biztosítani.

 

1997-ben Köcséné Szabó Ildikót oktatói státuszba helyezték. A zavartalan működés érdekében dr. Gál László főigazgató a Médiatárat szervezetileg ekkor helyezte át a könyvtárhoz, a második médiatári státusz megmentésére pedig Németh Tamásné kapott kinevezést a technikai jellegű feladatok ellátására.

 

Együtt a könyvtárral  - a Médiatár integrálása a Forrásközpont épületébe

 

Mivel a könyvtár maga is helyhiánnyal küzdött, a teljes integráció még mindig nem volt lehetséges az ezredfordulón, helyileg a Médiatár maradt a padlástérben. Az Oktatástechnológiai Csoport megszűnésével és kiköltözésével beépítésre került az előtér, a fotólabor átadásával ideális helyet kaptak a lejátszó berendezések. Az Oktatástechnológia helyére az északi oldalon a Történelem tanszék költözött.

2005-ben a Médiatár előterében kapott helyet a kialakított Tankönyvcentrum, csakúgy, mint a könyvtár tankönyvgyűjteménye az ideiglenes működés idején. Ettől kezdve a médiatáros a kiadóktól érkező tankönyvek és egyéb kiadványok feldolgozásában is részt vállalt. Az átmeneti időszak után, 2006-ban a Forrásközpont új épületének elkészültével költözött a Médiatár is, hosszú idő után végre megvalósult a teljes könyvtári integráció.